A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye közel nyolcvan remekművel mutatkozik be Zágrábban az Eszmény és valóság: A magyar festészet első aranykora és a horvát modern művészet gyökerei című kiállításon (Ideal and Reality: The First Golden Age of Hungarian Painting and the Roots of Croatian Modern Art).

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a zágrábi Klovićevi Dvori Galéria az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alkalmából rendezett közös kiállítása október 22-én ünnepélyes megnyitó keretében nyílt meg, a tárlat 2025. január 19-ig tekinthető meg.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria fontos kulturális missziójának tekinti a magyar képzőművészet mind szélesebb körű külföldi bemutatását. A múzeum az elmúlt másfél évtizedben a 20. század eleji magyar művészet legjavát tárta a nagyközönség elé nagy sikerű kiállításokon többek között Párizsban, Rómában, Berlinben, Bécsben és Brüsszelben, Munkácsy Mihály és korának művészetepedig a közelmúltban Szentpétervárott, Pekingben és Sanghajban vonzott több százezer látogatót. 

A zágrábi tárlatra a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből mintegy 80 műalkotás érkezett; a 19. századi művek reprezentatív válogatása a magyar festészet aranykorát és annak széleskörű stiláris és tematikai vonatkozásait mutatja be olyan neves művészek alkotásain keresztül, mint Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Lotz Károly, Paál László, Deák-Ébner Lajos, Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar. A magyar festők mellett a tárlaton a 19. század második felének 11 kiemelkedő horvát művészének közel negyven alkotását láthatja a közönség.

A kiállítás egy olyan virágzó korba vezeti vissza látogatóit, amelynek az első világháború vetett véget, s amely az utána következő évek, évtizedek tragédiái miatt is egyfajta aranykornak tűnik az utókor szemében. A tárlat ennek az aranykornak a magyar és horvát festészetéből nyújt válogatást: az alkotások arról az időszakról tanúskodnak, amikor a Monarchia fővárosai, Bécs és Budapest, és kiemelt nagyvárosai, mint Zágráb pezsgő kulturális központokká váltak. A kiállítás hét tematikus egységben mutatja be a magyar és a horvát festészet hasonlóságait és sajátosságait, valamint fejlődésüket a dualizmus idején, amikor a művészet a nemzeti integritás és a közép-európai identitás központi elemévé vált.