A MÁV Szimfonikus Zenekar visszatérő sztárvendége a világhírű Elisabeth Leonskaja zongoraművész, aki a Fejlődés útján című hangversenyen lép fel 2024. november 21-én, a Müpában.

Az idei évadban a Szőke Tibor-mesterbérlet első koncertjén Farkas Róbert vezényletével Mozart két zongorára és zenekarra írt bájos versenyműve, valamint c-moll zongoraversenye, és R. Strauss, Imígyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye hangzik el. 

Az est további különlegessége, hogy a kétzongorás versenymű előadásánál Elisabeth Leonskaja partnere a nemzetközileg is elismert tehetség, Berecz Mihály lesz.   

A hangverseny első részében a Mozart életművében is különösen elragadó és kedélyes darabnak számító Esz-dúr versenymű két zongorára és zenekarra, K. 365 című darabja csendül fel, amelyet a szerző valószínűleg saját magának és nővérének, Nannerlnek komponált, miután huszonhárom évesen München, Augsburg, Mannheim és Párizs után visszatért Salzburgba, hogy elfoglalja állását a templom orgonistájaként. A mű keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de a legtöbb zenetudós 1779-re datálja.

A folytatásban Mozart, c-moll zongoraverseny, K. 491 című művét hallhatja a közönség, amellyel a szerző az ínyenceket és a szűz füleket is el akarta kápráztatni. Ezt a versenyművet 1786-ban fejezte be, kicsivel a Figaro házassága bemutatója előtt. Alighanem a vígopera komponálása idején szüksége volt arra, hogy kiírja magából a borúsabb gondolatait is, hiszen a darab hangulata személyes, lírai és melankolikus, szinte befelé forduló.

A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyének második részében Richard Strauss, Imígyen szóla Zarathustra, op. 30 című szimfonikus költeménye hangzik el, amelyet 1896-ban komponált és amelynek 21 ütemes bevezetését Stanley Kubrick nevezetes filmjéből, a 2001: Űrodüsszeiából ismer a világ.  A szimfonikus költemény kilenc epizódot emel ki Zarathustra életéből. 

A zenemű meghallgatásához természetesen nem kötelező ismerni Nietzsche szövegét. Maga a zeneszerző írta, hogy sem filozofikus zenét, sem zenei portrét nem akart festeni: „Sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdetektől a valláson s a tudományon keresztül Nietzsche ember feletti ember fogalmáig.”

A hangverseny közreműködői

Elisabeth Leonskaja – zongoraművész 1945-ben született a georgiai Tbilisziben, orosz szülők gyermekeként. Hétéves korától zongorázik, tizenegy évesen lépett fel először. 1964-ben, a bukaresti Nemzetközi Enescu Zongoraverseny hozta meg első jelentős sikerét, majd Jacob Milstein osztályában tanult a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban. Jelentősen segítették karrierjét a párizsi és brüsszeli versenyeredményei, de még nagyobb hatást tett rá találkozása Szvjatoszlav Richterrel, akivel annak haláláig barátok maradtak.

Elisabeth Leonskaja 1978-ban, elhagyva a Szovjetuniót, Bécsben telepedett le, és elkápráztatta a Salzburg Festival közönségét: ekkor kezdődött nyugati karrierje. Egész pályáját meghatározta a kamarazene. Számos lemezfelvétele közül kiemelkednek Csajkovszkij-, Sosztakovics- és Brahms-interpretációi, csakúgy, mint Schubert és Beethoven szonátáiból készült albumai. 2021 óta a Warner Classics kiadónál jelennek meg lemezei. „Érzékelni, megérteni, kifejezni” – válaszolta arra a kérdésre, mi a művészi mottója.

Berecz Mihály – zongoraművész hétéves korától tanul zenét, sokáig egyszerre hegedült és zongorázott, végül az utóbbi mellett döntött. Berecz Mihály egyéni hangjára már korán felfigyeltek olyan művészek, mint Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás. Tizenhat éves volt, amikor Kocsis Zoltán vezényletével adta elő Ravel G-dúr zongoraversenyét a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. 2017-ben első helyezettje lett a Debut Berlin és a Manhattan Music Competition megmérettetéseknek, egy évvel később elnyerte a londoni Királyi Akadémia Harriet Cohen-díját. 2021-ben a zürichi Anda Géza Verseny Liszt–Bartók-különdíjasa lett, tavaly első lett a kissingeni Zongoraolimpián. 2020-ban Junior Prima-díjjal tüntették ki. 

Berecz Mihály repertoárja Bachtól a kortárs zenéig terjed, rendszeresen koncertezik Magyarország legnevesebb együtteseivel. Historikus hangszereken Malcolm Bilson hatására kezdett játszani, és az utóbbi nyolc évben számos koncertet adott, illetve felvételt készített fortepianón.

Farkas Róbert magyar-német karmester, 2021 szeptembere óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezetőj karmestere. 2011-ben figyelt fel rá a klasszikus zenei világ, amikor elnyerte a Nemzetközi Lovro von Matačić verseny harmadik díját, valamint a Horvát Zeneszerzők Társaságának (HDS) zenekari- és különdíját. Rendszeres vendégkarmester a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a budapesti Danubia Zenekar élén. Két éve a temesvári Banatul Állami Filharmonikus Zenekar vezető vendégkarmestere lett, mellette a németországi Theater Hagenben működő MUZIKA művészeti vezetője.

Kreatív és fantáziadús zenei gondolkodása miatt olyan nemzetközileg elismert karmesterek kísérték mentorként pályáját, mint Fischer Iván, Dmitrij Kitajenko és Eötvös Péter. Farkas Róbert részt vett Bernard Haitink, Gianluigi Gelmetti és Jorma Panula mesterkurzusain is.

Ózdon született, különböző zenei hatások és hagyományok között nőtt fel. Kórusvezetést és zenepedagógiát, valamint karvezetést Gál Tamásnál és Ligeti Andrásnál tanult. 2006-ban Erasmus-ösztöndíjjal a berlini Művészeti Egyetemen tanult.

Jegyek: https://mavzenekar.hu/event/a-fejlodes-utjan/