A magyar filmek és filmkészítők egy lépéssel közelebb kerültek az Oscar®-díjhoz: a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál – Magyarországon elsőként – felkerült az Oscar®-kvalifikáló fesztiválok listájára.
Az író 1976-os születésű, igazán fiatal még. Szerencsére beleolvastam a könyvbe, mielőtt a borító „komorsága, szürkesége” elriasztott volna.
Az ő korosztályának mond-e valamit Alex Haley Gyökerek című könyve? Nem hiszem, ezért pár mondatot írok róla: a néger író családjában át– és átadták a családi emlékeket, ami onnan indult, hogy Kunta Kintét, a 17 éves mandinka fiatalembert rabszolgavadászok Afrikából Amerikába hurcolják. Az író elkezd „nyomozni” és visszajut Afrikába – Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájába - és ott egy ősöreg néger a falu szájhagyományainak ismerője, úgy ahogy a családi hagyományban szerepel, egyszer csak el kezdi mondani: „ Kunta, a legidősebb fiú elment az erdőre fát vágni ... és utána senki se látta...” Ugyanaz a kezdés, amit átadtak Haley-nek is, innen indul a család története.
©Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
Haley-vel ellentétben az az érzésem, hogy Magyarországon manapság az emberek nem tartják számon, ha egyszerű sorsból jöttek – sőt ... Szégyeljük a származásunk „egyszerűségét”, s míg 40 –50 évvel ezelőtt a káderlapon a munkás, paraszt, vidéki szó volt a menő – hol valóban, hol csak a jobb helyezkedés miatt - ma átestünk a ló túlsó oldalára. Ma Magyarország a 10 millió polgár országa, vagy legalábbis aki valaki, az polgár. A volt nemesek meg inkább "hazalátogató" kategóriába tartoznak - tisztelet a kivételnek.
Grecsó – vállalja a gyökereit - izgatja múltja, mert hiszi, hogy benne tovább él a múlt, mert mindenki tovább viszi az örökölt géneket. Grecsó keresi az igazságot, amit elhallgattak előle, amit halkan mondtak, vagy amit nem értett meg – azért keresi, mert az élet lényege nem változott: az emberek születnek, halnak, szeretnek, gyűlölnek – csak a technikai körülmények lesznek mások, csak bonyolultabb lesz a társadalmi struktúra, de ezáltal nem lesz se jobb, se rosszabb az ember, csak a körülményei változnak. És mindenki, ahonnan jött, azt viszi tovább, és ez áldás is és átok is lehet. De az enyém, az én családom, az én történeteim. Okulásomra példák, kérdéseimre válaszok...
Kit érdekel ma a Viharsarok, az árván felnőtt nagymama története, háború, hadifogság ... de a leglényegesebb: a szegénység? amelynek a képe és szaga most 2010-ben is ott van a lapokon, mint az életben.
Nagyon tetszik Grecsó élőbeszédet utánzó stílusa, ahogy a mai történésekbe beépíteti a múlt eseményeit. Tetszik, ahogy a valóság, igazság keresése közben a nem veszíti el emberi értékeit, megértő, megbocsátó, de ugyanolyan gyarló tud lenni, mint bárki az ősei közül.
A sok műszingli, vámpír ... stb. nyavalygás után egy könyv. A szó jó értelmében.
Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, 2011
Magvető kiadó, ISBN: 978 963 1428 52 0
Hozzászólások (3)
A cikk felkeltette az érdeklődésemet.El fogom olvasni a könyvet. Grecsó Krisztián Tánciskola c. könyve az egyik kedvencem.
Itt az (egyik) alkalom, hogy személyesen is megismerkedj az íróval, szerintem, biztosan jó est lesz...http://www.cseppek.hu/rendezveny/3351ferfiduma-milyen-jo-no
Számomra, nagyszerű volt a könyv,tartalma, és szerkezete is.
Izgalmas ugyanakkor egy korrajz, amelyet sokan megpróbáltak már át és feldolgozni.
Nekem így, -ami, a családon keresztül mesél - klassz, jó volt!
További írásait, könyveit várom.
üdv. egy olvasó