2017. október 24. - kedd

A megtalált múlt - Visszatérés – Retrace

Kinyomtatom...
Lukáts Andor és Kathleen Gati

Eszembe jut Bruck Edit, a magyar származású olasz írónő, aki szintén a 80-as években, amikor Elek Judit Visszatérés – Retrace című legújabb nagyjátékfilmje is játszódik, visszatér A látogatás című filmben Tiszakarádra.

Az alapvetően vidám, erős és kiegyensúlyozott írónő, amikor meglátja szülőházát, jajgatva görnyed össze a hirtelen rátörő fájdalomtól. Az érzelmi sokk akkor annyira váratlanul ért, hogy a mai napig őrzöm ezt a képet. Ezt a fájdalmat mi kívülállók sosem érthetjük meg, akármennyit olvasunk, vagy foglalkozunk a holokauszt témakörével. Az a „tudás”, ami kellene hozzá, remélhetőleg, örökre elsüllyedt a történelemben.

Elek Judit egy szép és fontos filmet készített távoli és a közelmúltbeli európai történetünk tanúiról, ahogyan a rendezőnő maga is az. Az angol cím, retrace egy múltbeli utazást jelent ugyanazon az úton, ez a szó adja vissza a legpontosabban a rendezői szándékot. Fischer Katica /Kathleen Gati – Gáti Kati/ apja halála után Svédországból visszalátogat Erdélybe, Mákfalvára férjével, húgával és kislányával. Katica-Katherine nem tud szabadulni emlékeitől, és valahol mélyen ettől az úttól várja feloldozását bűnei alól, holott a lágerba hurcolás idején ő még csak négy-öt éves volt. Ő megmenekült az anyai döntésnek köszönhetően, a többiek odavesztek. Valójában neki nincsenek láger-élményei, de úgy érzi, évtizedek óta hordozza magában az elpusztítottakét. Ezt a pszichológiai folyamatot követi a film érzékenyen és következetesen.

Lukáts Andor és Kathleen GatiLukáts Andor és Kathleen Gati

A film története 1980-ban, a Ceausescu-diktatúra nyirkos sötétségében játszódik, amelyben fekete-fehér képeken megelevenedik a negyvenes évek családi idillje, és az elhurcoltatás réme. A két totális elnyomórendszer közötti megfeleltetésnél óvakodik a rendező a harsány dramaturgiai vagy képbeli megoldásoktól. A mindennapi élet apró mozzanataiban jelenik meg egy rezsim brutalitása és a kiszolgáltatottság érzése, amikor „az ember oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat”. Katherine elfojtott, kitöröltnek vélt emlékei sorra bukkannak fel a romániai kommunizmus mindennapi embertelenségével szembesülve. A rendszerek azért is totálisak, mert az emberi lét legintimebb szféráját, a családot támadják meg hol nyílt agresszióval, hol alattomosan, a szorongást csak a kisagyban éreztetve.

A Visszatérés sokáig két párhuzamosan, majd egymásba futó történetet mesél el jó ütemben, érzékletesen. Teleszkay János erdőkerülő balladába illő tragikus szerelemféltése és Fischer Katica drámai emlékkeresése adja a fő gerincét a filmnek. A látszólag teljesen különálló két történet egy jól megkomponált dramaturgiai csavarral egymásra talál, sőt a főhősnőben továbbfut, hogy eljusson a megbocsátásig. Önmagának, férjének, az életnek. Mert az életben maradottak, nemcsak az anyaföldnek, nemcsak a világnak nem tudnak felmentést adni a történtekért, de maguknak sem, hogy ők túlélték.

A filmrendező nem törekszik látványos megoldásokra, egyszerű, letisztult filmes eszközökkel mesél a klasszikus iskola modorában. A mai román filmművészetben vannak kegyetlenebb, leleplezőbb munkák is a korszakról, de Elek Judit nem annyira a rendszerről, hanem az elszenvedők lelki motivációiról, belső útjaikról fogalmazott meg egy történetet. Saját élettörténetét is beleformázva Mészöly Miklós Szárnyas lovak és Marguerite Duras Nyáron, este fél tizenegykor című novelláiba.

Az operatőr, Berger László fekete-fehér képein felidézett idill plasztikusan simul bele a film jelen idejű képeibe, nem magyarázzák túl egymást. A rendező nemes törekvéséhez nagyban hozzájárul Kathleen Gati játéka, aki egy összetett női alakot, sorsot formál meg. Minimális színészi eszközein keresztül is érezzük figurájának drámai izzását. A erdőkerülőt alakító erdélyi színész, Demeter András játéka kiemelkedő a természetet értő és annak a nyelvét beszélő hősében. Lázadását az elnyomó rendszer ellen és tragikus döntését is mélyen a természet törvényei diktálják. A többi erdélyi színész is különös ízt ad a filmhez kissé teátrális szerepformálásukkal. Juliet, Katherine húgát alakító Sarah Clark nem találja egyedül a férjjel flörtölő nő figuráját, de alakja kulcsfontosságú a főhősnő végső döntésében, a megbocsátásban.

Elek Judit filmje egy okos asszony üzenete, amely szerint a megbocsátás a legnagyobb emberi és asszonyi tett, nem a volt és a létező diktatúrák tetteinek, hanem önmagunknak és az emberi gyarlóságnak.

8/10 pont

Visszatérés - Retrace - magyar-román játékfilm, 98 perc, 2010
Rendező: Elek Judit
Szereplők: Kathleen Gati (Katherine), Philip Zandén (Steve), Demeter András (Teleszkay Sándor)

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Vetítéssorozat Michael Haneke filmjeiből (október 27–29.).

plakát

Dzsungel: ausztrál-kolumbiai koprodukcióban készült film.

plakát

Budapesten forgatott filmmel indult a Spanyol Filmhét az Urániában.