Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Mielőtt beültem volna a filmre, pont azon gondolkodtam, régóta vágyom egy olyan misztikus thrillerre, amiről aztán napokig lehet beszélni.
Hát, erre még mindig várnom kell…
Nem szeretnék igazságtalan lenni, ezért gyorsan hozzáteszem, egyáltalán nem olyan bűn rossz, sőt, az első 30-40 perc kellemesen lassú tempója valami izgalmasat ígér, és akkor jön a hidegvíz... Nem is egyszer!
Tulajdonképpen teljesen a végén jövünk csak rá, hogy a sztori nagyon kevés, szinte már felmerül bennünk a kérdés, kitesz-e egy egész mozifilmet. Bevallom, én az utolsó percekben is reménykedtem egy “ez igen, erre nem számítottam” jelenetre vagy pár nagyon maradandó hangulatképre. A hangsúly ez utóbbinál a “nagyon” szón van, mert azért azt nem mondhatnám, hogy nem volt meg az atmoszférája, sőt, az olasz helyszínnek és Sir Anthony Hopkins-nak köszönhetően inkább a pozitívumok közé sorolható.
Inkább. Ez itt a kulcsszó mindenben. Hopkins is inkább kiemelkedően alakított, mint hozta a megszokott színvonalat, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy amit lehetett, kipréselt a számára megírt szerepből. Az ifjú pap, illetve az őt megformáló Colin O’Donoghue viszont inkább közömbös volt, mint kiábrándult, erőpróbái inkább semlegesnek hatottak, semmint meggyőzőnek.
De térjünk csak vissza a sztorira, mint leggyengébb láncszemre! A rítus egész egyszerűen egy ördögűzős film – bevallom, a cím alapján én egy szektás thrillerre számítottam –, középpontjában a szokásos hitevesztett karakterrel, aki végül furcsa módon mégis az ördög közbelépésével talál vissza az útra.
Ha kételkedsz Istenben, higgyél a gonoszban, és helyre áll minden!
Ifjú papunk egyébként nem az a könnyen meggyőzhető típus annak ellenére, hogy egy idő után már megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésére a gonosz létezését illetően, sőt, ne csodálkozzunk, ha azt vesszük észre, mi magunk kezdjük őt noszogatni, lévén, hogy ez már tutira csak az ördög lehet, egész biztosan más racionális magyarázat nem jöhet szóba, ideje tehát félretenni a kétségeket.
És lám, a végén valóban helyre áll minden, az elveszett bárány megkerül, igaz pásztor válik belőle, aki újra képes hinni, az már más kérdés, hogy ezt mi nem hisszük el neki.
6/10 pont
A rítus (The Rite) – színes, feliratos amerikai misztikus thriller, 114 perc, 2011
Rendező: Mikael Håfström
Szereplők: Sir Anthony Hopkins, Colin O’Donoghue, Alice Braga, Rutger Hauer
Hozzászólások (12)
Nem kell sokat várnod "egy olyan misztikus thrillerre, amiről aztán napokig lehet beszélni", már nyakunkon a Sorsügynökség, kritika hamarosan :) Gratulálok a cikkhez!
Köszönöm!
Feltétlen csekkolom a cikket és a filmet is!:)
Osztom Szoni véleményét, a sztori valóban nagyon kevés egy egész estés filmhez. Ami még nagyon zavaró, hogy semmit sem magyaráz meg a film. Azt hittem lesz vmi jelentősége a békáknak pl...meg egy csomó más utalásnak. De nem. Csak úgy a hatás kedvéért beletették. Különben a helyszín nekem is tetszett, és a kiscsaj, akit megszállt az ördög jól játszott.
A fiatal pap irtó gyenge volt. :)
Igen, az apró dolgoknak - béka, karperec, stb. - nem volt igazán magyarázata...csak úgy oda lettek téve...
SPOILER
Hopkins nem semmi tockost nyomott azért a gyerkőcnek!;)
SPOILER OFF
Ez bezzeg megmaradt hogy tockost adott a gyereknek, de a film igazi mondanivaloja, ahogy latom senkihez sem jutott el!Sajnalom azt, hogy vannak emberek, akik nem tudjak mi az hogy Hit .Pont errol szol a film, hogy a satan mindehova beagyazza magat, ahol hitetlenseg van.mivel ez egy igaz tortenet alapjan keszult,ugy gondolom hogy el kell hinni ami benne tortent, es nem pedig a szektas thriller iranti vagyainkat kielegiteni vele.
a karperec is erthetobb, ha egy kicsit moge latunk a dolgoknak. A satan sajnos mindenhol jelen van..leginkabb ott ahol ketelkedes van.a fiatal pap ketelkedett nem volt biztos Isten letezeseben, elhivatottsagaban.a karperec, a bekak, mind a satan jelenletere utalnak.ezt lehetne meg tovabb magyarazni,de ugy gondolom hogy nem igazan fontos(marmint nem a filmben, hanem hogy en most errol tobbet irjak)
csak annyit szerettem volna, hogy egy ilyen jellegu filmben ne feltetlenul a szorakozast keressuk.
Kedves H.E.:
Örülök a hozzászólásodnak, és reagálnék is egyből, csakmert úgy érzem azért félreértettél valamelyest...
Először is, az hogy én egy szektás thrillerre számítottam a cím alapján - nem néztem tartalomismertetőt, meg ilyesmi...- egyáltalán nem jelenti azt, hogy a film 10. perce után ne tudtam volna megbírkozni a gondolattal, h nem az lesz. Egyébként ezeknél a filmeknél - meg a szektás filmeknél - egyáltalán nem feltétlenül mocskos "szórakozásra " vágyom, ijesztegetésre, vérre meg kiforduló szemgolyókra...Habár azért megemlíteném, hogy ez a film párszor ellőtte a "jól ráijesztünk a nézőre hirtelen hangeffekttel" típusú olcsóbb trükköt.
Egyetértek, h egy ilyen filmnél nem feltétlenül a szórakozást kell nézni, és nekem tetszett a lassú, vontatott kibontakozás is, egyébként szektásban is jobban kedvelem ezeket, pl. a Kilencedik kapu se a gyors lefolyásáról híres...
Az hogy a végén jelezték, hogy igaz történet alapján készült, szerintem túlzó nagyon, arról nem is beszélve, hogy manapság elég sok filmre alkalmazzák ezt a mondatod, aztán hogy mennyi a valóság alapja, és hogy mennyit alakítottak az alkotók rajta, már nem lehet tudni...
Ami a Hitet illeti, szeretném én is ilyen egyértelműnek látni mint Te, de nem megy, és csak azt tudom mondani, hogy azért mert valami a hitről szól, még nem jelenti azt, hogy semmit sem kell megmagyarázni...
Ami meg a tockost illeti, reméltem a Hit és a humor azért megfér egymás mellett...;)
Igen, sajnos tenyleg nem lehet tudni hogy az alkotok hany olyan dolgot tettek bele ami meg sem tortent.Valoban hasznaltak sok olyan effektet ami kicsit ijeszto, es "horrrorba"illo.De ha nem ilyennek csinaltak volna meg, akkor valoszinu, hogy nem lenne ennek a filmenk ekkora sikere.
Felreertes ne essek, en nem a Ritus nevezetu filmet vedem(bar szerintem hatalmas), lehet hogy kicsit ugy tunt.hanm a tartalmat.Lehet hogy nekem nagyon konnyu elfogadnom, vagy hinnem azokban a dolgokban amik tortennek a filmben,es csak kivanni tudom hogy mas is erezhesse ezt.Nem akartam tamadonak tunni, csak sok olyan emberrel talalkozom, akinek a makacssaga hatartalan es bosszanto az ilyen jellegu temakban.
A Hittel kapcsolatban annyit, hogy ha valaki irigyli atz ami nekem meg van, az ne tegye mert sokkal "ertekesebb" az a Hit ami magatol jon.En Hitben nottem fel, es szamomra egyertelmu volt(kesobb termeszetesen kialakult a sajat kapcsolatom Istennel).De az az ember...aki keresi, es hisz valamiben, az egyszer megtalalja Istent.
Sok mindent meg kellene magyarazni Istennel kapcsolatban, amit senki sem tud, de vannak emberek akik igy is hisznek(nem kevesen)....Vannak bizonyitekok a letezeserol, de nekem nem kell szemelyes tapasztalat hogy tudjam hogy van:).
Erre van egy nagyon jo mondat: Az ember az agyat sem latja, megis tudja hogy van:).
A Hit es humor termeszetes osszefer...csak hogy ezt a tockost nem poennak szantak:)
Utoljara annyit, hogy en veletlenul se ugy irtam ezeket a sorokat hogy teriteni szeretnek.
Megrobaltam rovidre fogni:), es kivanom, hogy aki vagyik a HItre az megkapja.
Egyetértek , hogy a tartalma fontos ennek a filmnek. Nem hiába filmesítették meg nagyon figyelni kellene a mondani valójára. én szívesen találkoznék ezzel a két atyával, ahogyan Don Gabrielle Amorth atyával is, aki a Vatikán ördögűzője és 70000 ilyen rituálét csinált végig. Nagyon együtt éreztem a fiatal Atyával én is így jutottam el a hithez, Istenhez az ördögön keresztül, mert minden út hozzá vezet és ez már nem hit, hanem tudás!A mi döntésünk mit, kit választunk! Ez a film az életünk, a valóság,amit sokan nem akarnak látni, mert könnyebb így.
Nagyon egyetértek veled.Nem csak a szórakozást kell keresni egy filmben, hanem a mondanivalót, és persze az nem értheti meg, aki nem hisz Istenben.Egyébként Hopkins nagyot alakított, és én minden percét élveztem a filmnek, egy pillanatig sem unatkoztam.
http://janos738.blogspot.com/2011/11/ordogidezes-artatlan-trefa.html
Oldalak