©Család, barátság, szeretet, gyűlölet, aljasság, képmutatás ... azokban a bizonyos rendszerváltás előtti évtizedekben Spiró György tollából. Jelentések, kémjelentések a jelennek, az utókornak a társadalomról, az emberekről, magunkról. Nehéz műfaj a novella – írja Spiró a könyvborítón, aztán részletezi, hogy miért. Egyetértek vele, vagy ha másképpen fogalmazok, akkor azt mondanám: másképpen kell olvasni egy novellát, mint egy regényt.
A novellában minden szónak „súlya” van, nem lehet túlmagyarázni, hanem meg kell értetni ott és akkor a mondanivalót.

Spiró – 1946-os születés, s azt kell mondanom, hogy ezt is kell tudni a novellákhoz. Mert Spiró a maga koráról, a maga életének darabjait beleszőve - mesél. Mivel sehol nincs egy évszám a novellákban, így fontos az író születési ideje, hogy betájoljuk magunkat: miről ír, mikorról ír. Mert van, akiknek ezek az évek, már csak a történelem lapjai, másoknak pedig a megélt valóságról egy lenyomat, egy írásos-kép. Vajon jó képek-e ezek, vajon jó lenyomatai a kornak? Jó jelentések-e az utókor számára? Ezt majd az olvasók fogják eldönteni: visszaidéződik-e életük egy-egy szakasza a sorok olvasásakor – avagy közelebb hozza-e azt a kort, amely volt, amelyben nem élt, de meghatározta az életét, amelybe beleszületett?

The requested image size is not available for this photo on Flickr (uploaded when this size was not offered yet). Try another size or re-upload this photo on Flickr.Spiró György: Kémjelentés

Miről ír Spiró? A zsidó gyökerekről, amelyeket nem szakít el az Atlanti óceán szélessége sem (A síromnál), a családi kapcsolatokról, amely lehet oly vékony, hogy a halál után már nyoma sem marad (A nyom), azokról az 1960-70-es évekről, amikor már tanulhattunk külföldön, utazhattunk külföldre (Lodku unyeszló, Tischdamen) – ilyenekről.

S van egy egész rövid novella, amely engem megérintett. Spiró ezt írja benne: „Nem a baráttól távolodik el az ember, hanem önmagától. A tanútól menekül az ember, önmagának attól a részétől, amit a másik a szemére vethet ...csalódás önmagunkban, amiért nekünk sem sikerült; ez az, amit nem lehet bevallani” (A két boldog magyar).

Család, barátság, szeretet, gyűlölet, aljasság, képmutatás ….. azokban a bizonyos rendszerváltás előtti évtizedekben Spiró György tollából. Jelentések, kémjelentések a jelennek, az utókornak a társadalomról, az emberekről, magunkról.

Spiró György: Kémjelentés, 2011
Magvető Kiadó, ISBN: 9 789631 428674