2017. december 12. - kedd

Fizikáról közérthetően, könyvismertető

Kinyomtatom...
 csábítóChristoph Drösser Csábító erők című könyvéről van szó. A cím és a címlap senkit se tévesszen meg: a szőke nő feje fölött az almával nem az a bizonyos „Éva”, aki elcsábult a kígyó beszédétől. Inkább Newton almája egy ember feje fölött. Persze, akik olvasták a Csábító számok című könyvet, azok már „jobban értesülteknek” vallhatják magukat – hiszen mindkét könyv szerzője az a Christoph Drösser, aki egy népszerű tudományos folyóirat (Zeit Wissen) főszerkesztőjeként városi legendák után nyomoz.
A fizika az élet minden területén ott van, s mivel „real” tudománynak mondjuk, az az elképzelés alakult ki, hogy minden megmérhető, minden megismerhető. Drösser jó érzékkel Arkhimédesz történetével (Heuréka! – kiáltott föl Arkhimédesz – s kiugrott a fürdőből…) kezdi a könyvét, aztán rátér a görög tudósról elnevezett fizikai törvényre. Nagyon egyszerűen, de számokkal, számolással, fizikai törvények ismertetésével bemutatja, hogy Arkhimédesz zseniálisan felfedezett valamit. Vitruvius római írónak köszönhetjük, hogy ránk maradt a történet, de ez két okból is sántít:
a)      Vitruvius leírja, hogy Arkhimédesz hogyan bizonyítja be a királynak, hogy az arany koronájába ezüstöt is felhasznált a készítője. Ahogy a római leírja, úgy nem volt lehetséges a bizonyítást elvégezni, de Drösser rámutat, hogy másképpen igen;
b)      A másik probléma, hogy a lényeget, mit is fedezett fel Arkhimédesz, azt nem értette meg. Nem arról van szó, amit versbeszedetten még évtizedekkel ezelőtt is súlykoltak a gyerekek fejébe (Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt ……), hanem a felhajtóerőről van szó.
 
Szóval, bár a történet a fenti két okból is sántít, de példa arra, hogy van egy jelenség, amelyet fizikai törvényszerűséggel tudunk magyarázni, illetve ha a fizikai törvényszerűséget ismerjük, azt be tudjuk mutatni, mérni a hatást (nagyságot, jelenséget stb.)
Drösser a hétköznapi élet megfigyeléseit magyarázza meg a fizikai törvényekkel: a ducik miért csúsznak le gyorsabban a lejtőn?; a virsli miért reped fel hosszában?; milyen irányban forog a víz, ha leengedem a mosdóban? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg. Már azt hisszük, hogy minden, ha nem is egyszerű és világos, de a fizikai törvényszerűségek ismeretében bizonyítható, s akkor elérkezünk a kvantum fizikához. Schrödinger „macskája” illetve tudományosabban fogalmazva Schrödinger paradoxonja rádöbbent arra, hogy egy bizonyos szint után már a fizikai (is) „elméleti spekuláció”, filozófiai kérdéseket vet föl.
Ha nem ismered Schrödinger „macskájá”-t, már csak ezért is érdemes elolvasni a könyvet. Ínyenceknek pedig azt is elárulom, hogy a virslifőzés rejtelmeit is megismerhetjük a könyvből – én kipróbáltam az ajánlott főzési módot, szuper (persze nem árt jó virslit venni)!
 
Christoph Drösser Csábító erők
Atheneaum Kiadó
ISBN 978 963 293 131 9
 
 
Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

borító

A szoba írónőjének legújabb, átütő erejű regénye.

plakát

Boldog születésnapot! címmel egy felvonással megtoldotta a társulat a Macskajáték november 20-ai díszelőadását, hogy a közönséggel együtt itthon köszönthesse a 75 éves Felkai Esztert.

fotó Toldi Éva

Goldoni: A régiséggyűjtő családja című műve alapján.