©Vajon milyen lesz a karácsony, nézek kifelé az ablakon, miközben egy-egy sárga levél hullik le a szemközti fákról. Hol van az még? Még csak november, szép kellemes november - de aztán már délután 5 órakor elterül a szürkeség az utcán, lámpát kell gyújtani. Szóval megyünk vagy inkább jön felénk az ünnep. Számolgatjuk pénzünket, forgatjuk bankkártyánkat és kezdünk gondolkodni az ajándékokon. A karácsonyi ajándékokon.

Az Athenaeum Kiadó könyvét, az „Ünnepek ünnepe” címűt már levehetjük a könyvesbolt polcáról, betehetjük a bevásárló kosarunkba: tíz írótól tíz karácsonyi történetet tartalmaz a kötet. 

Vallom, hogy a regényt másképpen olvassuk, mint a novellákat. A regényben sokszor a történet ragadja magával az olvasót, de egy pár oldalas novellának jobban odafigyelünk a részleteire, a félmondatokra, az írásjelekre – jobban ízlelgetjük a mondanivalót, a szavak mögötti tartalmat. A könyvbeli írások a karácsony „idilli” hangulatát az egyszerűségen keresztül mutatják be, az emberi jóságot sugározzák, a szeretet fontosságát láttatják finom színekkel, hangokkal, egyszerűséggel.

Klasszikus történettel, a Diótörővel indul – biztos sok embernek fülébe cseng a balett zenéje, felnőttként emlékezik a gyerekkori csodára, amikor ott ült a nézőtéren izgatottan, miközben már otthon is szeretett volna lenni, hogy igazi és saját karácsonyfája alatt bontsa a ki a csomagjait. Dickens Karácsonyi énekéből vett harmadik strófa is ismerős lehet, de a többi történet O. Henryről, Mikszáthtól, Krúdytól, Adytól, Kosztolányitól, Jókaitól, Gárdonyitól vagy Tolsztojtól már nem annyira.  Most fel is soroltam a szerzőket – ismert nevek, ismert írók – életművükben ezek a kis történetek csak pár oldalt, nem is a legfontosabb oldalakat jelentik, de tessék kicsit odafigyelni rájuk! Mielőtt elkezdenénk a tülekedést a boltokban, idegesen számolgatnánk a pénzünket, kire mennyit szánunk, kinek mi jut – talán olvassunk el egy-egy történetet, s rájöhetünk van az ünnepnek valami más oldala is. Ahogy a Diótörő Marikája észreveszi a sok szép ajándék között a szerényen, csöndesen álldogáló jóságos emberkét, ahogy Pánov bácsi megosztja kávéját, levesét az éhezővel, cipőt ad a kisgyerek lábára - úgy kellene nekünk is észre venni a másik embert, adni a mienkből önzetlenül.

Mit lehet tenni az ajándékba kapott óralánccal, ha éppen az az óra lett eladva, amelynek az árából a hosszú hajba fésűt vették, csak éppen a haj már rövid, hiszen a levágott és eladott haj árából lett megvéve az óralánc? Megőrizni - mondja Jim – túlságosan szépek, semhogy pillanatnyilag használhassuk őket.

Készüljünk a karácsonyra, lapozgassuk a könyvet, olvassunk el egy-egy történetet, engedjük, hogy az ünnepi hangulat kezdje befészkelni magát a lelkünkbe……

Jó olvasást!

Ünnepek ünnepe, 2011
Athenaeum kiadó, ISBN: 978 963 293 178 4