Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter történeti tájjá nyilvánította a 2002 óta az UNESCO Világörökség Jegyzékében szereplő tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket. A terület ezzel hazánk első történeti tája, amivel biztosítható, hogy hazánk épített örökségi és táji értékei együttesen is hosszú távon megőrizhetőek legyenek.

A történeti táji védettség alkalmat ad a sokszínű közösségi és táji értékek hosszú távú fenntartására, megóvására, tükrözi az évszázados hagyományokat, vonzerőt jelent a bel-, és külföldi turizmus számára egyaránt.

Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket egyedülálló értékké teszi, ezért még fokozottabb jogszabályi védelemre van szüksége. A borvidék teljes mértékben eleget tesz a történeti táj örökségvédelmi törvényben megfogalmazott kritériumainak: az ember és a természet együttes munkájának eredményeként jött létre és évszázadok óta zárt bortermelő vidékként működve földrajzilag zárt egységet alkot, részben beépített terület, amely történelmi, műemléki, mezőgazdasági, ipartörténeti szempontból nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű.

A 27 települést - Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu - érintő védettség értelmében elkészülhet a terület megóvását és fenntartható használatát biztosító világörökségi kezelési terv, valamint sor kerülhet a kezelési feladatokat ellátó világörökségi gondnokság kijelölésére is.