2018. november 17. - szombat

20 kötetes könyv+Cd sorozat a legnépszerűbb operettekből

Kinyomtatom...
Kossuth kiadó, logó

„Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely tartalmas, ötletes, újítani vágyó lelkekben születve, többet rombolhat e korhadt világból... öt parlamenti obstrukciónál...” (Ady Endre)

A csárdáskirálynő, A cigánybáró, a Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy és még tizenöt klasszikus, népszerű operett olyan előadók tolmácsolásában, mint Sárdy János, Házy Erzsébet, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Frankó Tünde és Miklósa Erika.

A Budapesti Operettszínház, a Kossuth Kiadó, az MTVA és a Metropol Napilap páratlan együttműködéseként megjelenő sorozatban a bécsi és a budapesti operett felejthetetlen darabjai jelennek meg és élednek újjá. A Kossuth Kiadó folytatja értékmentő és értékteremtő sorozatainak kiadását. Korábbi zenei sorozatai, a Világhíres zeneszerzők (2011) és a Világhíres operák (2011-2012) rövid idő alatt platinalemezek lettek.

Az elegáns, keménytáblás, kéthetente megjelenő kötetek mindegyike CD-mellékletet tartalmaz – rendkívül kedvező áron. A sorozat köteteiből megtudhatjuk, milyen történetekre épülnek fel az ismert dallamok, olvashatunk a szerzők életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, az operettek tartalmáról és történetéről. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

operett

„Az operett a zenés műfaj különleges csodája.”
A csárdáskirálynő, A cigánybáró, a Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy… húsz klasszikus, népszerű operett dallamai csendülnek fel nagyszerű – egykori és ma élő – előadók tolmácsolásában. A húszas szám „Prokrusztész ágya” arra kényszerített, hogy a szerkesztés által próbáljam megfogalmazni, mitől jellegzetesen közép-európai, ugyanakkor ezen belülnagyon magyar az operett műfaja. A titok a nemzeti karakter melletti sokszínűségben rejlik. Például a Kálmán-féle operett egyedi és sajátos dallamvilágában a klasszikus, romantikus operák fináléja ugyanúgy ölelkezik a magyaros verbunk ritmusaival, mint a cigányzenével és a bécsi táncparkett polkáival. A ma oly népszerű világzene hasonló módon ötvözi magába a különféle dallamokat, tradicionális népi elemeket, archaikus zenei formákat, és pont ezért válhatott a kortárs irányzatok egyik kedvelt műfajává.

operett

Az operett a zenés műfaj különleges csodája. Fülbemászó zenei nyelven mesél az őrült szerelemről és annak akadályairól. Álomvilágba ringat, ugyanakkor elgondolkodtat. Ezeknek a meséknek ugyanis erkölcseinkben és vágyainkban ősi gyökereik vannak.

Az operettet a szocialista esztétika jórészt ártalmas műfajnak tekintette, hitem szerint azonban ez egyáltalán nincs így. Ma biztosan nem lehet operettet írni, akárcsak görög drámát, shakespeare-i színművet vagy Verdi-korabeli operát. Ám a remekművek örök érvényűek, soha nem avulnak el, és ilyen az operett is. Megkerülhetetlen és elfelejthetetlen! Az persze természetes, hogy egyes előadások könnyen „megöregszenek”, de ez soha nem a konkrét művekre, főképpen pedig nem a műfajra vonatkozik.

Jó kedvvel és szeretettel ajánlom tehát ezt a sorozatot olvasóknak és hallgatóknak egyaránt! Úgy vélem, különleges szemekből összeállított, nagyon értékes, szórakoztató és esztétikai gyönyörűséget hordozó gyöngysor ez – operettfüzér, az ezredforduló után válogatva.

operett

Az első kötet Kálmán Imre A csárdáskirálynő című operettje. Legnagyobb érdeme, hogy a magyar népdal bűvös hangulataival, lüktető szilajságával frissíti fel az operettet, amelynek vérkeringése már elernyedt... az édeskés bécsi szentimentalizmustól.” Lehet, a háború alatt és után a menekülés vágya vitte be a népeket az operettszínházba. De hogyan, mivel őrizte meg varázsát a Csárdáskirálynő ötven, hetven év múltán, Honthy Hanna után is, a rockzene és a legmodernebb musicalek korában is? És nemcsak Bécsben, Budapesten, hanem Németországban, Oroszországban és Amerika több nagy-városában is. És nemcsak a köz-közönség, hanem az igényes, művelt értelmiség köreiben is.

Az operett rejtettebb érdekessége a zene, a tánc, a mese, a dalszöveg együttesében, az egész mű ambivalenciájában kereshető. Mert az operettben lehetett egy az egyben tündérmesét, csodát, valóságos karriertörténetet, gazdagságot, házasságot, boldogságot látni, és lehetett a fonákjáról nézve a mese, a csoda, a karriertörténet paródiájaként értelmezni.

Lehetett azzal a hittel beülni a színházba, hogy ott egy mágikus erő felfüggeszti a társadalmi rend s a mindennapi élet törvényeit, de lehetett úgy is felfogni a színházat, hogy ott szabad mindaz, ami a mindennapi életben tilos vagy veszélyes: kritizálni, kigúnyolni a bürokráciát, a tábornokokat és a mágnásokat, az egész fennálló társadalmat. Mennyire igaz elvágyódás, és mennyire hamis illúzió a Csárdáskirálynő híressé vált dala: „Túl az Óperencián boldogok leszünk, ... túl az Óperencián béke vár reánk.”

Az operett belső társadalmi és nemzetek közötti integratív ereje a 19. század háborúi alatt, közöttük és ellenükben is érvényesült. Ez a zenés műfaj a tömegkultúra integráns része lett, s ha színvonala, értéke erősen ingadozott is, két érdeme aligha tagadható. Az operett új közös nyelvet teremtett e megosztott földön, és nem zárta el, inkább megnyitotta az utat a magasabb zenei műveltség előtt. (Részlet Hanák Péter A mi operettünk című tanulmányából, amely a BBC History világtörténelmi magazin 2013. márciusi számában olvasható.)

A köteteket a téma kiváló magyar szakértői írták:
Albert Mária, Anger Ferenc, Bóta Gábor, Gabnai Katalin, Gajdó Tamás, Jászay Tamás, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor, Kolozsi László, László Ferenc és Nemlaha György

A HÍRES OPERETTEK SOROZAT első kötete 2013. február 27-én jelenik meg.

A sorozat könyvesboltokban nem kapható, csak az újságárusoknál, illetve megrendelhető a Kossuth Kiadónál (www.kossuth.hu)

A 2013. március 30-ig előfizetők ajándéksorsoláson vesznek részt. Kisorsolásra kerül 2 db 2 személyes, egyhetes nyaralás Horvátországban, teljes ellátással a Hotel Adria Biograd na Moru jóvoltából a Biograd na Moru városában lévő Hotel Adriában, valamint 5 db kétszemélyes Operettszínház – bérlet a 2013-2014 -es évadra a Budapesti Operettszínház felajánlásával.

A sorozatban megjelenő művek:

Kálmán Imre A csárdáskirálynő, Kacsoh Pongrác János vitéz, ifj.Johann Strauss A cigánybáró, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc Cigányszerelem, Kálmán Imre Marica grófnő, Fényes Szabolcs Maya, Offenbach Szép Heléna, Lehár Ferenc A mosoly országa, ifj. Johann Strauss A denevér, Jacobi Viktor Leányvásár, Szakcsi Lakatos Béla Szentivánéji álom, Huszka Jenő Bob herceg, Lehár Ferenc A víg özvegy, Zerkovitz Béla Csókos asszony, Kálmán Imre A bajadér, Eisemann Mihály Bástyasétány 77., Huszka Jenő Lili bárónő, Ábrahám Pál Viktória, Jávori Ferenc Fegya Menyasszonytánc

A sorozat főszerkesztője: Kerényi Miklós Gábor
Zenei szerkesztő: Kéringer László
Kiadói szerkesztő: Hollósi Nikolett
Kiadói programvezető: Szuba Jolanta

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

fotó: Kleb Attila

A Liszt és Prima-díjas zongoraművész belgiumi, kolumbiai és kanadai hangversenyei után a Fondation Cziffra által rendezett SenLiszt Fesztivál díszvendége és az eseménysorozat zenei versenyének zsűritagja.

plakát

Immár harmadik alkalommal jelentkezik az Olasz Gasztronómiai Világhét november 19 és 25 között.

Anabel Montesinos és Marco Tamayo (foto Valuska Gábor)

Gálakoncerttel ért véget november 11-én a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál.