A Kormány döntése alapján öt új helyszínnel bővül a történelmi emlékhelyek köre.Történelmi emlékhely a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszín lehet, amely nemzetünk vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bír, így erősíti nemzeti identitásunkat, összetartozásunkat.

 A Kormány döntése értelmében mostantól a pécsi székesegyház a püspöki palotával és a középkori egyetemmel, a tihanyi bencés apátság, a sólyi református templom, a szécsényi ferences kolostor, valamint a budapesti Wesselényi utcai Hősök Temploma és az ehhez tartozó sírkert is történelmi emlékhelynek minősül. Így összesen 42 történelmi emlékhely van hazánkban.

EEM sajtóközleménye

Sóly - a Wikipedia szerint (http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3ly)

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. 1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte - természetesen csak egyházi vonatkozásban - Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot - melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában - István király Sólyban adta ki. A dátumozás a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében." Valószínűsíthető, hogy Sóly település volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt. Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság." Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.
Nevezetességek és látnivalók 

©_templom,_Sóly
11 év óta óta - CSEPPEK.hu.

Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.

Katolikus templom: 1910-ben a Zirci Ciszterci Apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.

Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja.

Papírmalom rom: A zirci apátság -papírszükségletének kielégítésére- építtette. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.

Népi műemlék lakóházak