Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Valódi apátsági: szerzetesek kezdtek kézműves sör készítésébe.
Magyarország első apátsági sörfőzdéje a nyolcszáz éve alapított Zirci Ciszterci Apátság pincéjében nyílt meg. A Zirci Ciszterci Apátság idén nyáron indította el Magyarország első monostori sörfőzdéjét az apátság épületének pincéjében. Zircen nem ez az első sörfőzde: 1735-ben a ciszterciek már készítettek sört. Bár az eredeti sörfőző műhely már nincs meg, de az apátság arborétumában ma is megtekinthető a Seres-tó, amelyet egykor a sör hűtésére használtak, valamint a mellette álló épület, melyet sörháznak neveznek a helyiek mindmáig. A világ leghíresebb sörfőző szerzetesrendjének tartott ciszterciek számára mindig fontos volt az önfenntartás, éppen ezért a ciszterci szerzetesek évszázadok óta különféle gazdálkodó tevékenységekkel biztosították, illetve alapozták meg gazdasági függetlenségüket, működésüket, oktatói és lelkipásztori küldetésüket. A Zirci Apátság a söreladásból származó bevételét elsősorban az apátsági feladatok ellátására és önfenntartására fordítja majd.
A bakonyi erdőkben négyszáz méter magasan fekvő Zirci Apátságot III. Béla magyar király alapította 1182-ben, ahová a franciaországi Szent Bernát által létrehozott apátságból, Clairvaux-ból (Burgundia) érkeztek az első ciszterciek. Számuk Magyarországon a XV. század végére jelentősen csökkent, és a XVI. századra a török pusztítás idejére megszűnt a ciszterci szerzetesi jelenlét magyar apátságainkban. Több mint kétszáz évig, egészen 1726-ig vártak arra, hogy újjáépíthessék a lerombolt apátságot. A befogadókészségükről, családiasságukról, szorgalmukról és gazdasági innovációs készségükről ismert ciszterciek tanító tevékenységet is vállalnak az 1800-as évek elejétől. A második világháború után a kommunista diktatúra internálta, bebörtönözte a cisztercieket és ismételten szerzetes nélkül maradt Zirc. A rendszerváltás után újra visszatért a ciszterci szerzetesi közösség a zirci monostor falai közé. 1990 és 1998 között mind a négy egykori gimnáziumát visszakapta a Zirci Apátság.
A ciszterci szerzetesek életét szabályozó, Szent Benedek által írt Regulában fontos szerepe van a közösségi alkalmaknak, így az imádságnak, az étkezéseknek vagy éppen a kötetlen beszélgetésnek. Az étkezések és a rekreációs alkalmakkor kerül asztalra - főleg az északi területek monostoraiban, bor hiányában - a sör, melynek mértékletes fogyasztása egészséget támogató és a társasági alkalmakat erősítő termék évszázadok óta. Bár az Apátság könyvtárában találtak a sörfőzés történetére vonatkozó iratokat, az eredeti receptek egyelőre még nem kerültek elő. A jelenlegi receptek a modern sörfogyasztó ízlésének megfelelően, igényesen kerültek kidolgozásra.
A Zirci Apátsági Manufaktúra 2015 augusztusában három sörrel lépett a piacra: egy pilseni típusú lágerrel, egy szűretlen búzasörrel, illetve egy belga típusú ale sörkülönlegességgel.
A Zirci Apátsági Pils klasszikus, könnyű, kesernyés, aranyszínű láger, melyet a ciszterciek mindennapi fogyasztásra szánnak.
A Zirci Apátsági Búza selymesen citrusos, szűretlen búzasör, amit leginkább étkezések kísérőjének ajánlanak.
A Zirci Apátsági Belga csalogató illatú, karakteresen komlózott sörkülönlegesség, mely - a régi böjti sörök hagyományát folytatva - erősebb és táplálóbb a mindennapi söröknél.
A sör főzésének és érlelésének két legfontosabb műszaki feltétele a jó minőségű víz és a hideg. A Magas-Bakony, és különösen a Zirci-medence, mindkettőt biztosítja. A sörök készítéséhez a minőség iránti elhivatottságáról is ismert rend a legkorszerűbb főzdeberendezéseket szerezte be, és építészetileg is különleges megoldást választottak: az apátság területén belül, a bazilikához csatlakozó, szentély felőli épületszárny pincéjét választották a sörfőzés helyszínéül. A ciszterci rend mindig közvetlenségéről, családiasságáról volt híres. A szerzetesek életében a közös étkezés szakrális szerepet kap, mint „csapatépítés”, a közös szellemiség őrzője és segítője. Ennek az ezerötszáz éves hagyománynak fontos üzenete van a mai ember számára is:
„Az egyetlen olyan alkalom manapság, amikor emberek leülnek egymással, és hosszasan beszélgetnek: az étkezések ás a kulturált italfogyasztás. Nekünk is nagyon fontos, hogy a munka és az imádság mellett a közösségünk segítse és támogassa innovatív képességével, termékeivel az emberi kapcsolatok formálódását. Reméljük. hogy a sörünket az emberek ebben a szellemben fogyasztják majd, és a napi „mókuskerékből” kiszakadva családjukra, barátaikra, egymás gondolataira, lelkére is figyelnek közben.” - osztotta meg Dékány Sixtus zirci apát gondolatait a kulturált közös sörivásról.
A söröket augusztus közepén Zircen, főzdelátogatáson mutatták be a Bakonyi Betyár Napokon, amikor meg is lehetett kóstolni azokat. Az apátsági sörfőzde ezután is látogatható lesz szervezett keretek között csakúgy, mint az Apátság felújított Látogatóközpontja. Szeptember 1-jétől a budapesti Élesztőben, Léhűtőben és más budapesti kézműves-sörözőkben, illetve a mostani szeptemberi Főzdefeszten is bemutatkozik a Zirci Apátsági Manufaktúra. A Zirci Apátsági Sörfözde termékei elsősorban a dunántúli és a fővárosi vendéglátóegységekben lesznek megvásárolhatóak.