Epreskerti Est a Szent Efrém Férfikarral

Pünkösdi zenék a Nagyvilágból.

Magyarország egyik legnépszerűbb vokális együttese Pünkösdi zenék a Nagyvilágból címmel ad ingyenes hangversenyt 2016. május 12-én, csütörtökön 18:30 órakor a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozó Epreskert autentikus miliőjében. Az esten afro-amerikai, arámi, arab, dél-afrikai sutu, görög, georgiai, latin, magyar, ószláv, román, spanyol és ukrán imák szólalnak meg. Művészeti vezető: Bubnó Tamás.

Egy évtizede született újjá Budapest egyik legértékesebb barokk műemléke ‒ tíz éves évfordulóját ünnepli az Epreskerti Esték rendezvénysorozat. A kálváriaépület megújulását a Szent Efrém Férfikar koncertjével ünnepli a Budapesti Városvédő Egyesület május 12-én.

Pest-Buda első kálváriáját az 1740-es években építették fel a józsefvárosi Kálvária téren. A kutatás mai álláspontja szerint a híres barokk mester, Mayerhoffer András alkotása. Ez a magyarországi, sőt közép-európai összehasonlításban is páratlannak mondható műemlék 1893-ban Stróbl Alajos kezdeményezésére került át, kövekre szétbontva, itt újra felállítva, az Epreskertbe. A kivételes értékű műemlék az ezredfordulóra a közeli végromlás állapotába jutott. Megmentését a Budapesti Városvédő Egyesület kezdeményezte, létrehozva 2002-ben a Barokk Kálváriákért Alapítványt. Az Egyesület szervezésében megtörtént a kálvária restaurálása, teljes rekonstrukciója. A munka és a megújításhoz szükséges mintegy százmillió forint előteremtése mintegy öt évig tartott. A fantasztikus értékű megújult barokk műemlék építményt 2006 húsvétjának vasárnapján vehette birtokba Budapest közönsége.

„A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. A első épület 1884-ben épült fel Benczúr Gyula műteremházaként, melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek. Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek. Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget. Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.”
(http://www.mke.hu/about/epuletek.php)

Az Epreskerti Esték ötlete abból a felismerésből született, hogy csak akkor van remény épen megmaradnia a műemléknek, ha kap valami olyasféle funkciót, amivel újra és újra fel lehet hívni a nagyközönség figyelmét rá.
Az idén 10 éves rendezvénysorozat a szakrális művészetek bemutatkozásának fóruma lett. Az elmúlt évtizedben koncertek, kiállítások vagy színpadi produkciók alkalmával volt lehetősége Budapest közönségének a kálváriát megcsodálni.