Február 8-án, a vajdasági magyar képzőművészek kiállításával megkezdődik a 6. Határtalan Napok.

Február 8-10. között ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át Újvidék 3 művészeti ága: színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton. A programban több színházi előadás mellett képzőművészeti kiállítás és irodalmi est is szerepel, így mindenki megtalálja a kedvére valót.

Február 8-án vajdasági képzőművészek kiállításával nyílik a fesztivál, amely márciusig látható majd a Nagyszínház emeleti nézőtéri társalgójában. A kiállítást Sava Stepanov kritikus nyitja meg, köszöntőt mond Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Az eseményen a Határtalan Napok meghívott színházainak vezetői, Gyarmati Kata, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának társulatigazgatója, és Venczel Valentin az Újvidéki Színház igazgatója is jelen lesznek. Az irodalom kedvelőinek is tartogat programot a fesztivál. Újvidék - egy város drámája címmel Végel László, Kossuth-díjas író várja kötetlen beszélgetésre a könyvek szerelmeseit. Az Újvidéki Színház három nagyon különböző, izgalmas előadással érkezik Miskolcra.

Programok:
Február 8. csütörtök:
16:00 Kiállítás megnyitó - Vajdasági magyar képzőművészek alkotásai Popovics György gyűjteményéből, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó

19:30 Kis magyar pornográfia – Esterházy Péter műveinek ihletésére, helyszín: Játékszín

Létezik-e kollektív bűnösség, helytálló-e a súlyos bibliai tétel, hogy az Isten megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen? Nikita Milivojević, a darab rendezője nem keres vétkest, nem mutogat ujjal, hanem kérdéseket vet fel. Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetőek- e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás volt a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út a megbocsátás?
Az Újvidéki Színház előadása.

Február 9. péntek:
16:00 Újvidék – egy város drámája: Beszélgetés Végel László Kossuth-díjas íróval, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó
A program ingyenes, jegyek igényelhetők korlátozott számban, a színház jegypénztárában!
Végel László a vajdasági Új Symposion első generációjának tagjaként az 1967-ben megjelent Egy makró emlékiratai című regényével robbant be a magyar irodalomba, amelynek élvonalában azóta számos regénnyel, elbeszéléssel, esszével, drámával és naplójegyzetekkel van folyamatosan jelen. Az első három regényét egy kötetben közreadó Újvidéki trilógiát (1993) követően 2000-ben emlékezetes esszéregényt jelentetett meg a testközelből megélt délvidéki NATO-bombázásokról (Exterritórium). A szülőföldjéhez ezer szállal kötődő író ugyanis azok közé tartozik, akik nem menekültek el, nem települtek át a jugoszláviai háború borzalmainak közepette sem. Ez a hűség és a lokalitásokat tágabb kontextusba helyező européer nézőpont adja elsőrangú írásművészetének aranyfedezetét. Legutóbbi művei, a Bűnhődés című berlini naplóregény (2012), az Újvidékről szóló városregény (Neoplanta, 2013) és a Balkáni szépség (2015) érzékletesen tükrözik a helyi sajátosságokból, tapasztalatokból merítő író széles horizontját.
Végel mindemellett heti gyakorisággal van jelen a vajdasági magyar nyilvánosságban: 1991 és 2014 között írt naplójegyzeteit közreadó tavalyi kötete az erős közéleti indíttatású szövegeket mindenkor irodalmi vonatkozásokkal keresztezi. A humorát, jó kedélyét minden körülmények közt megőrző író ritka alkalomnak számító budapesti estje egyszerre ígér elgondolkodtató szellemi kalandot, színvonalas irodalmi élményt és élvezetes szórakozást.

19:00 Piaf Marche/ Piaf menet - (hommage á Edith Piaf) helyszín: Nagyszínház

A Piaf-marche vagy Piaf-menet az idén századik születésnapját ünneplő francia sanzonénekesnő hommage-a, egy előadás, amely Edith Piaf viharos életéről és tragikus sorsáról emlékezik meg. Az előadás a művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása és dalai a mai napig érvényesek és meghatározóak a francia sanzon világában.
A darab fonalát Mezei Kinga és Góli Kornélia dramaturg a többé vagy kevésbé ismert nótákra fűzték fel, folyamatosan kontextusba helyezve azokat. Mezei Kinga énekli a zseniális énekesnő dalait francia nyelven, egy szál zongorakísérettel. A színésznő Edith Piaf alakításának akkor is örülni fog a néző, ha soha nem tudta, kicsoda Edith Piaf, nem tud franciául vagy nem szereti a sanzonokat.
A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója.

19:00 Peter Shaffer: Amadeus, helyszín: Kamaraszínház

Peter Shaffer Amadeusának egyes momentumait hiába keresnénk Mozart vagy Salieri életrajzában. Shaffert nem annyira a történelmi hűség érdekelte, hanem egy sokkal általánosabb és korok felett álló kérdés: miben áll az isteni tehetség, és miért pusztítjuk el azt, akinek ez a tehetség megadatott? Az Amadeusban Salieri sikeres udvari zeneszerző, Mozart kortársa és riválisa. Befolyásos, gazdag, intelligens, de Mozarthoz képest középszerű. Ez a középszerű ember mégis az egyetlen, aki annyira érzékeny, hogy megértse Mozart zsenialitását. Érti, de nem tudja elviselni, mert hiányzik belőle az emberi nagyság, ami ahhoz szükséges, hogy saját korlátait elfogadja. Az Amadeus a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, és annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.
A Városmajori Színházi Szemlén a szabadkai Amadeus nyerte a legjobb előadás díját, a legjobb férfi főszereplő díját pedig Balázs Áron kapta.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.

Február 10. szombat:
17:30 Fekete – akció-musical helyszín: Kamaraszínház
A Fekete című előadás és minden ami benne zajlik ‒ furcsa.
A Fekete Balogh István vitézi drámája alapján született, de köze már alig. Különös kedvezményezés ez, nem csupán az Újvidéki Színház, hanem a szerb színházi közeg területein is: a nagy szerb hősmítoszról írott magyar dráma 1812-es verziója új nyelvet, új köntöst kap Lénárd Róbert átiratában és Žanko Tomić rendezésében. Durrognak a fegyverek, dagadnak az izmok, patakokban folyik a joghurt és perdül a vécépapír. Ja igen, zombik is vannak.
1812-ben Balogh István a Rondellában mutatta be Fekete György (vagy: Karađorđe) című drámáját, amelyet nagy sikerrel játszottak a szerb vidékeken is. Elmúlt 110 év, és a dráma új életre kélt: Németh Ferenc modernított szövegét Lénárd Róbert alakította kortárs ál-archaizmussá, Klemm Dávid adott alá rapet és rockot, Žanko Tomić pedig egy szupermarket polcai közé rendezte a mítoszt. Tarantino és a Monthy Pyton-csoport kél életre a deszkákon, bizarr akció-musical képében.
Az Újvidéki Színház előadása.