2018. november 19. - hétfő

Bertold Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek

Kinyomtatom...
fotó Toldi Éva

A Nemzeti Színház évadának utolsó bemutatója Zsótér Sándor rendezésében. Egy Rémmese.

Brecht kevés darabjára hatottak úgy a napi politika változásai, mint A gömbfejűek és a csúcsfejűekre. A darab 1932 és 1936 közötti időszakban keletkezett, amikor Németország előre nem látható módon, és mértékben átváltozott. Brecht megbízást kapott, hogy a berlini Volksbühne számára dolgozza át Shakespeare Szeget szeggel c. darabját. Az 1932 januárjára tervezett bemutatóra nem került sor. Brecht végül az átdolgozás helyett inkább saját darabot írt, amelynek első kézirata már 1932 végén megjelent egy színházi kiadónál, és az un. 1933-as, tovább javított változat nyomdakészen várta, hogy kiadják Brecht Versuche (Kísérletek) című sorozatában, de már nem volt rá mód. A történelem utolérte a szerző felvetette problémát, és a szerzőt is.
„Világgá űztek - / S volt rá jó okuk.”

A Reichstag égésének másnapján,1933.február28-án Brecht családjával együtt elhagyta Németországot, kofferjében a Gömbfejűek kefelevonatával. A Szeget szeggel-ből megtartotta a kiindulópontot, és néhány motívumot. Shakespeare hercege gyenge uralkodó, aki nem tud úrrá lenni a birodalmában tomboló szabadosságon. Átengedi hatalmát a hite szerint talpig becsületes, aszkéta Angelónak. De Angelo nem aszkéta, és csúnyán visszaél a hatalommal. Aztán a jó herceg visszatér, és mindent jóra fordít. De annak, hogy a rossz, amit jóra kell fordítani, bekövetkezhetett, ő az oka. Gyengesége, gyávasága, az emberismeret hiánya. Brecht Alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.

Például az apácának készülő Izabella szerepét nem a volt szerelmes játssza el a kizsarolt randevún, hanem Nanna, a kurva, akinek ugye mit számíthat ez, de aztán végigerőszakolja az összes börtönőr is. A földbérlők nem tudnak bérleti díjat fizetni, lázadoznak. Egy háború jól jönne, de előbb le kellene törni a lázadókat. Az államtanácsos felhívja az Alkirály figyelmét Iberinre, aki sajátos ideológiájával megoldhatná a problémát. Azt hirdeti, hogy Yahoo országában kétféle ember él: csuhok és csihek, vagyis gömb- és csúcsfejűek. És minden baj forrásai a gaz csihek. Az Alkirály, nem túl meggyőző ellenkezés után - mert ő nagyon is tudja, miféle embernek és eszméknek engedi át alattvalóit -‚ lelép. A piszkos munkát pedig elvégzi Iberin. Mire az emberek rájönnek, hogy a csihüldözéstől nem lesz jobb életük, a lázadást leverik. Az alkirály visszajön, itt-ott kiigazítja Iberin goromba intézkedéseit, pl: beszünteti a gazdag csih elleni bírósági eljárást. Azok a bérlők, akik azt hitték, hasznot húzhatnak a zavaros helyzetből még kiszolgáltatottabbak lesznek. Most már jöhet a háború.

A gömbfejűek és a csúcsfejűek nem tartozik a Brecht-kánonhoz. A tandrámák és az emigrációban született „nagy” darabok közti intervallumban született. De az emberi természet ugyanabban a gazdagságában mutatkozik meg, mint valamennyi darabjában. És az indulat, a valódi problémák szenvedélyes néven nevezése, hogy nyíljon már fel a szemünk, lássunk már tovább az orrunknál - az hamisítatlan Brecht.
Főbb szereplők:
Udvaros Dorottya, Farkas Dénes, Kristán Attila, Söptei Andrea, Trokán Nóra m.v., Voith Ági m.v., Mátyássy Bence, Tóth László, Varga József, Herczeg Péter e.h., Mészáros Martin e.h., Nagy Márk e.h.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

A HöKöm Projekt decemberi bemutatója a Karinthy Színházban.

plakát

Immár harmadik alkalommal jelentkezik az Olasz Gasztronómiai Világhét november 19 és 25 között.

jelenet

Könnyed vígjáték, Szurdi Miklós rendezésében.