2017. október 23. - hétfő

A Kis Varsó kapta az Aviva Képzőművészeti Díjat

Kinyomtatom...

A Kis Varsót – Gálik András és Havas Bálint művészpárost – részesítette elismerésben az Aviva Kortárs Képzőművészeti Díj kuratóriuma. A Műcsarnokban megrendezett ünnepélyes díjátadón, egy performance keretében a helyszínen készült el a díjalapító Aviva Biztosító elnök-vezérigazgatójának, illetve a közönségdíjas Benczúr Emesének kézlenyomatát megörökítő díj.

„A díjat a kuratórium az elmúlt mintegy másfél évtizedben végzett művészi tevékenységéért ítélte a Kis Varsó művészpárosnak, Gálik Andrásnak és Havas Bálintnak. Az elismerést a magyar művészeti szcénát formáló kontextusteremtő kezdeményezéseikért (pl. A hét műtárgya eseménysorozat), valamint azokért a munkáikért nyerték el, amelyekben a történelmi jelképekhez, emlékművekhez kötődő emlékezés és a kollektív identitás jellegzetesen közép-kelet európai összefüggéseit vizsgálják, túlmutatva a helyi viszonyrendszeren. Hazai és külföldi kiállításaik sikereit, valamint a hazai képzőművészeti életre gyakorolt hatásukat egyaránt figyelembe vette a kuratórium az Aviva-díj odaítélésekor, amely eddigi életművük elismerése” – áll a kuratórium indoklásában.

A közönség szavazata alapján Benczúr Emese vehette át az Aviva Képzőművészeti Díjhoz kapcsolódó, bruttó ötszázezer forintos közönségdíjat. A 793 érvényes szavazatból 252-en szavaztak a művészre.

A díjátadást a Műcsarnokban kéthetes tárlat előzte meg, amelyen a kuratórium által jelölt hat művész állította ki alkotásait.

„A díjat odaítélő hattagú zsűri komoly vitában és csak több körben tudta megszavazni a díjazott személyét − tudtuk meg Készman József művészettörténésztől, a kuratórium tagjától. − A díj alapszabálya szerint mindenki egy művészt jelölhetett a díj lehetséges várományosának, viszont a díj odaítélésekor saját jelöltjére senki sem szavazhatott. Az első körben az összesítéskor három művész került a listára, és végül a harmadik körben többségi szavazással dőlt el a díjazott személye.”

A vita elsősorban arról szólt, hogy vajon a jelöltek eddigi életművét illetve az elmúlt egy éves munkásságukat díjazzák (az eredeti jelölés e két szempontot tartotta előtérben), avagy a művészeti teljesítmény láttán megelőlegezett ösztönzésre essen a hangsúly. Végül közös nevezőre jutott a döntést hozó testület, és a művészek egész eddigi tevékenységét vizsgálták. Készman József szerint az Aviva Képzőművészeti Díj egyik funkciója, hogy az azt elnyerő művész jövőbeli alkotó munkáját segítse.

„Régi vágyunk teljesült azzal, hogy egy nem állami alapítású díjjal fejezhetjük ki a fiatal képzőművészek kimagasló teljesítményét. Az Aviva Életbiztosító által létrehozott elismerés egyúttal azt a tanulási folyamatot is szolgálja, hogy a művészek felismerjék: az egyre szűkülő állami források nem elegendőek a művészek támogatására” − hangsúlyozta Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója, aki mind szakmai, mind anyagi szempontból jelentősnek nevezte az Aviva-díjat.

Ma Magyarországon 40 év alatti képzőművészeknek kevés lehetőségük van anyagi támogatást nyerni. Az utóbbi időben az önkormányzatok által adományozott kisebb díjak eltűntek, s elsősorban a Derkovits–ösztöndíjra pályázhatnak 35 éves korukig a művészek. De a három éven keresztül kapható, évi 960 ezer forintos ösztöndíjra is minden évben újra kell pályázni. További jelentős elismerésnek számít a fiatal művészek körében a Prima Primissima Díj, amely a junior kategóriában 7000 eurót jelent a nyertesnek. „Az Aviva Képzőművészeti Díjjal járó bruttó öt millió forint nagyon jelentős összeg” − véli a Műcsarnok igazgatója.

„A legrangosabb brit, sőt európai kortárs képzőművészeti elismerés, a Turner-díj megalapítása óta jelentős szerepet játszik a modern művészetek iránti növekvő érdeklődés kialakulásában. A kortárs művészet támogatásának brit hagyományát folytatva az Aviva Életbiztosító által létrehozott díj hasonló szerepet kíván betölteni a magyar kortárs képzőművészet támogatásában” – hangsúlyozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója.

Nyugat-Európa országaiban különböző formában támogatják a képzőművészeket. Hollandiában és Svédországban például a diplomával együtt automatikusan kapnak ösztöndíjat pár évig az alkotók. Ez azonban minimális összeg, megélni belőle nem lehet. Más országokban külön kell pályázni a hasonló mértékű támogatásokra.

„A képzőművészek munkásságának első éveit befektetésnek kell tekinteni. Szerények a rendelkezésre álló ösztöndíjkeretek, ezért legtöbbjüknek munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy fenntartsák magukat, és készülni tudjanak kiállításaikra − hangsúlyozza Petrányi Zsolt. − Hozzátette: „A képzővészeknek 35 éves korukig szoros kapcsolatot kell kiépíteniük egy vagy akár több képzőművészeti galériával. Ha ez nem történik meg, akkor az alkotó jövője nincs biztosítva, és el kell azon gondolkodnia, hogy amikor az ösztöndíjkorhatárok lejárnak, hogyan képzeli el művészi egzisztenciáját vagy érvényesülését.”

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

könyvborító

A Cartaphilus Könyvkiadó egyedülálló ajánlata.

Fesztiválpillanatok

2017-es fesztiválszezon értékelés, fesztiválpillanatok sajtófotópályázat eredményhirdetéssel.

Hullám panoráma

Őszi programajánlatok Budapest egyetlen fedett élményfürdőjében, az Aquaworldben.