Szerelmi háromszög, ahol mindenki szereti a másik kettőt. Woody Allen legújabb filmje egy ilyen háromszög kialakulásáról, legjobb pillanatairól, majd széthullásáról szól.

Nyolc moziban játsszák Budapesten, az ország más városaiban is vetítik hellyel-közzel. A fővárosban szokásosan egyetlen mozi, a MOM Park játssza eredeti hanggal, mondjuk felirat nélkül. Szerencsém volt ott megnézni, az egyik dolog amit éreztem, hogy fontos az eredeti hang. Máshol szinkronizálva játsszák, és mindenhonnan hallom vissza, hogy borzasztóak a párbeszédek. Az angol verzióban sokszor beszélnek spanyolul, vagy óriási spanyol akcentussal keresik az angol szavakat, és ezek mind hozzátesznek a karakterekhez. Kár, hogy ezeket szinte sosem lehet jól lefordítani.

Sajnos az előző filmjeihez képest olyan címet választott, amit egyszerűen nem bírok rendesen megjegyezni, úgyhogy csak "az új Woody Allen" filmre kértem jegyet. A régebbi önmagához képest Allen az utóbbi filmjeit más megközelítésben készítette. Sőt ez már zsinórban a negyedik, amiben Scarlett Johansson is játszik. Most nem gyilkosság vagy sunyizmus körül forog a történet, bár pisztoly meg lövések azért itt is feltűnnek.

Elképzelem a rendezőt, ahogy ült otthon, és gondolkodott, hogy az idei filmje miről szóljon. (Mostanában minden évben csinál egy filmet.) Hmm, valami mediterrán helyszínt válasszunk... Spanyolország jól hangzik. Ott olyan temperamentumos népek élnek, bevállalnak olyan életstílust, amit mi itt nem merünk. Na küldjünk oda két amerikai lányt, az egyik laza, a másik annyira nem. Találkozzanak egy macsó spanyol fickóval. És ezzel meg is van az alapszituáció, minden csak ennek a továbbgondolásából bontakozik ki. Nem kell konfliktuson agyalni, mert csak életszerűen el kell képzelni, hogy mi történhet, és már meg is van a bonyodalom.

Tehát valahogy ilyen ez a film. Egy olyan történetet nézek, ami akár pont így megeshet. Vannak benne meglepő fordulatok, de ahogy az életben, itt is több az olyan pillanat, amikor nem az izgalom az úr. A mai filmekhez szokott közönségnek picit lassú is valószínűleg, ahogy kibontakoznak az események, és a végén minden változatlan a kezdethez képest. Akik egy picit is szerették Woody Allen bármelyik korábbi filmjét, azok viszont nézzék meg, veszteni nem vesztenek vele. Ráadásul Penélope Cruz és Scarlett Johansson megint gyönyörű, és Rebecca Hall is nagyon ügyes, remélem még találkozhatunk vele a vásznon.

Bár legutóbbi filmjeit Zsigmond Vilmos fényképezte, most valószínűleg időpont-egyeztetési problémák miatt új operatőrt kellett keresnie.

6,57894 pont a 10-ből

Vicky Cristina Barcelona, 96 perc
rendező: Woody Allen
operatőr: Javier Aquirresarobe