A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött fotókollekció most először lesz látható Budapesten, a Mai Manó Házban.

A Mai Manó Ház Moholy-Nagy László fotográfiáinak bemutatásával ünnepli a Bauhaus centenáriumát, az intézményét, melyben Moholy-Nagy László „legfiatalabb professzorként” felkeltette a fotográfia iránti elméleti és gyakorlati érdeklődést. A kiállított képanyag döntő többségben Moholy-Nagy európai korszakából tartalmaz fényképeket, melyek eredetileg 1922 és 1937 között készültek. A fényképeken keresztül részletes és mély betekintést kaphatunk Moholy-Nagy fotográfia területén kifejtett, a modern képzőművészetet megújító és azt nagyban befolyásoló munkásságából. Habár több, mint valószínű, hogy Moholy-Nagy soha nem laborált, hívott elő és fixált fényképet sötétkamrában, valamint nem tartotta magát fotóművésznek, sem fotográfusnak, hatása a modern és a későbbi korszakok fotóművészetére vitathatatlan.

A kiállítás három tematikus csoportban mutatja be ezt a minden elemében összefüggő, ám témájában és az alkalmazott technikákban széttartó képanyagot. Az 1922-ben akkori feleségével, Lucia Schultz-cal elkezdett fotogram kísérletei alkotják az első egység képanyagát. A fényképezőgép használata nélkül készült, szó szerinti fényképekhez kapcsolódóan kerül bemutatásra Moholy-Nagy Fekete-Fehér-szürke fényjáték című filmje. A második egység a szakirodalom által egybehangzóan Moholy-Nagy László „felfedezésének”, újításának tartott fotóplasztikákat tartalmazza. Ezek egyrészt személyes tartalommal átitatottak, másrészt a korabeli, azaz a húszas évek popkultúrájából (képes magazinok, hirdetések, köztéri és újságokban elhelyezett reklámok) építkeznek. A kiállítás harmadik egysége Moholy-Nagy egyéb fotográfiai kísérleteit, absztrakcióit mutatja be, amelyek nagy részében felfedezhetők a fotogram kísérletek során szerzett tapasztalatok és képalkotási törekvések. Itt találhatók Moholy-Nagy egyéb, személyesebb, vagy gyakran utazásai során, mintegy flaneurként készített felvételei is, amelyekre egyként jellemző a szokatlan leképezési mód, a számos más elnevezés mellett a fényképezésben Bauhaus stílusnak is nevezett kompozíciós eljárások, mint például a béka- és madárperspektíva használata.

Moholy-Nagy László születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Fotográfiai Múzeum 1995-ben egy, az alkotó addig itthon jobbára ismeretlen fotográfusi munkásságát mutatta be a Moholy-Nagy László: 100 Fotó című kiállításán. A sokoldalú képzőművész és teoretikus lányával, Hattula Moholy-Naggyal történő szakmai együttműködés eredménye, hogy a lánya birtokában lévő negatívokról 1995-ben, a kiállítás kedvéért készült új nagyítások, valamint számos 1973-ban készült fotóplasztika és fotogram reprodukció ajándékozás útján bekerült a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe. Az új nagyításokkal kiegészült fotográfiai kollekció, amelynek értéke a már előzetesen meglévő, Moholy-Nagy László által bélyegzővel és sok esetben a kézírásával ellátott vintázs nagyításokkal együtt felbecsülhetetlen, még egyszer sem volt bemutatva Budapesten.

Kurátor: Tóth Balázs Zoltán

Mai Manó Ház, 2019. március 27. – 2019. május 12.

(a fotó Moholy-Nagy László: Építkezés 1925 k., zselatinos ezüst, MFM)