A Magyar Nemzeti Múzeum régészei különleges időkapun keresztül engednek betekintést a látogatóknak egy magyarországi település rendkívüli történetébe. A kiállítás egy feltárt lelőhely példáján mutatja be, hogy nagy történelmi események, politikai változások hogyan befolyásolták az emberek és az egyes közösségek mindennapjait a hun korban, valamint az azt követő időszakban.

A nagyszabású feltárás lehetővé tette a mai Tiszagyenda község közel egy kilométer hosszú, több mint tízhektáros területének évszázadokon átívelő történetének megismerését. Korszerű technológiai elemzések, valamint a lelőhelyen talált különleges használati tárgyak – ékszerek, cserépedények, fésűk, fibulák – segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók a 3. és 12. század között ott élő népek szokásaival, kultúrájával, öltözködésével és mindennapjaival.

Júniusi Hónap Kincse tárlatunkon a látogatók megismerkedhetnek a 4. századi, virágzó szarmata falu hun kori felégetésekor kialakult pusztulásréteg és az arra települő későbbi kultúrák maradványainak kutatási eredményeivel; a korabeli népesség genetikai összetételével, településformáival, temetkezési szokásaival és mindennapi életével.

Kiállításmegnyitó beszédében Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte:
„Kamarakiállításunk azért különleges, mert a történelmet alulnézetből, a mindennapok szintjén kívánja láttatni. Miközben a múzeumban látható, nagyszabású Attila-kiállítás – mostmár 80.000 látogatóval – széles történelmi ívet jár be, és elsősorban az elitet mutatja be, addig ez a tárlat egyetlen faluszerű településre, egyetlen közösségre fókuszál.”

Köszöntőbeszédében Dr. Rácz Zsófia, az ELTE Régészettudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense beszélt a tiszagyendai leletek jelentőségéről, végül a kiállítás kurátora, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológus-régésze, Hajnal Zsuzsanna mutatta be a leletegyüttest.

A Hun kori pusztulásréteg leletei Tiszagyendáról című kiállítás 2026. június 10-től látható a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében.