Február első hetében ismét magyar filmek teljes spektrumába kaphatnak betekintést a nézők és alkotók. A 46. Magyar Filmszemle 2027. február 1-7. között újra a Corvin moziban lesz. A Szemlére az alkotók november 9-től nevezhetik alkotásaikat.

Hogyan kapcsolódik össze Hannibál alakja a növényekkel, és mit keres egy ókori hadvezér története Európa legmagasabban fekvő alpesi kertjében? Marine Lanier Hannibál kertje című fotósorozata a francia Alpokban található Jardin du Lautaret különleges világába vezet, ahol a botanikai kutatás, a mitológia és a klímaváltozás kérdései találkoznak.
A fotográfus álomszerű, olykor szürreális képein a növényvilág egyszerre válik a múlt emlékezetének és egy lehetséges jövő látomásának hordozójává. A kiállítás 2027. január 17-ig ingyenesen látogatható a Mai Manó Ház ProjectLab Galériájában.
Marine Lanier Le Jardin d’Hannibal című sorozata a francia Alpokban, 2100 méteres magasságban fekvő Jardin du Lautaret botanikus kertjének világát tárja fel. A több mint kétezer alpesi növényfajnak otthont adó gyűjtemény nem csupán különleges botanikai rezervátum, hanem aktív kutatólaboratórium is, ahol a tudósok a klímaváltozás hatásait, a növények alkalmazkodóképességét és a jövő lehetséges ökológiai forgatókönyveit vizsgálják. A gleccserek között elterülő kertben a világ különböző hegységeinek növényvilága kontinensek szerint rendezve találkoznak.
Marine Lanier fotográfiai kísérleteiben a kamera egyfajta nagyítóként működik: a múltból érkező mikroszkópként vizsgálja a természet lehetséges jövőjét. A növények apró részleteit monumentális kompozíciókká alakítja, amelyekben a levelek struktúrái, a sejtek mintázatai és a felnagyított formák egyszerre idéznek ősi motívumokat és elképzelt jövőbeli alakzatokat. A mikro- és makrovilág határai elmosódnak, a növényi részletek tájképekké, az ismerős formák pedig különös, idegen látványokká változnak. A negatívokkal, az alulexponálással és a torzított színekkel végzett kísérletek álomszerű, mitologikus atmoszférát teremtenek. Ez az éjszakai herbárium a természetet nem pusztán megfigyelhető élővilágként, hanem egy folyamatosan változó, titokzatos univerzumként mutatja be.
Lanier képei a fotográfia történetének meghatározó alkotóival is párbeszédbe lépnek. A növényi struktúrák monumentalizálása Karl Blossfeldt munkásságát, a növények fényérzékeny képi lenyomatai Anna Atkins cianotípiáit, a tájképek léptéke és látásmódja pedig Timothy O’Sullivan fotográfiáit idézi. A sorozat azonban nem egyszerűen ezeknek a hagyományoknak a folytatása: sajátos vizuális nyelvet teremt, amelyben a tudományos megfigyelés és a szabad képzelet egyaránt szerepet kap.
A sorozat narratíváját Hannibál alakja szövi át. A legenda szerint a karthágói hadvezér az Alpokon átkelve, a Lautaret-hágó térségén keresztül vezette seregét Itáliába. A történelmi utalás a kertészekről és kutatókról készült portrékon is visszatér. A fiatal szereplők arcán a kimerültség és az elszántság egyszerre van jelen: az elmélyült figyelem és a folyamatos munka nyomai mintha az egykori alpesi átkelés képzelt gesztusait visszhangoznák. A kert így nem csupán tudományos kutatótérként, hanem szimbolikus csatatérként is értelmezhető, ahol az emberiség a klímaváltozás globális erejével és a természet törékenységével szembesül.
A Lautaret-hágón zajló kutatások középpontjában az alpesi biodiverzitás megőrzése és az ökoszisztémák változásainak megértése áll. A kutatók azt vizsgálják, hogyan reagálnak a növények az emelkedő hőmérsékletre, és miként képesek alkalmazkodni az átalakuló környezeti feltételekhez. Az egyik legkülönlegesebb kísérlet az úgynevezett „repülő legelő” projekt, amelynek során egy kutatócsoport nyolctonnányi alpesi gyepet szállított helikopterrel alacsonyabb tengerszint feletti magasságba. A kísérlet célja, hogy egy három Celsius-fokos hőmérsékletkülönbség hatását vizsgálják a növényzetre, modellezve azokat a környezeti változásokat, amelyekkel a hegyvidéki ökoszisztémáknak a globális felmelegedés következtében szembe kell nézniük.
A Hannibál kertje a tudomány, a mitológia és az álom határterületén mozog. Marine Lanier képei újfajta szemlélődésre hívnak: a növények apró részleteiben egyszerre fedezik fel a múlt lenyomatait és egy ismeretlen jövő lehetséges formáit. A sorozat így nemcsak a természet változásairól és sérülékenységéről beszél, hanem az emberi megismerés határaira is rákérdez. Egy olyan világba vezet, ahol a valóság és a képzelet, a tudományos kutatás és a mitológiai történet egymásba olvad, és ahol már nemcsak azt kérdezzük, mit látunk, hanem azt is, milyen jövő vár ránk.
Kurátor: Kereszty Anna


























