A tavaly a locarnói filmfesztiválon debütáló, majd hazájában idén nyáron mozikba kerülő, alkotás november 13-ától kerül itthon a vásznakra, családi jellege miatt természetesen szinkronosan és országszerte.

Rutinosnak mondható rendezője, Weit Helmer több díjat is átvehetett már eme kis ártatlan kalandjának köszönhetően, melyek közül a legnagyobb elismerése talán a német akadémiától kapott győzelme a legjobb gyerek, vagy ifjúsági film kategóriájában.

Akiko, a fiatal rézuszmajmocska az állatkertben él, de ottani családja egy nagy küldetésre küldi: merészkedjen be a vadonba, és hozza vissza az erdőben élő rokonait. Együtt azt tervezik, hogy kiszabadítják az állatkert lakóit. Kalandos útja során Akiko barátságot köt egy sassal, egy mosómedvével, egy szurikátával, egy görénnyel és egy kaméleonnal. Ahhoz, hogy sikerrel járjon, túl kell járnia a szigorú rendőrfőnök (Heike Makatsch), az állatkert gonosz igazgatónője (Meret Becker) és gondozója (Benno Fürmann) eszén.

Ha névről nem is ugranak be, a három kiemelt színésszel nagy eséllyel találkozhatott már itt-ott a filmszerető néző, Makatsch például sokak otthonában minden karácsonykor vendég az Igazából szerelem miatt. Ha az állatkerti szökés netán ismerősen csengene a Madagaszkárból, az nem véletlen, ugyanakkor a párhuzam itt, ezen formájában véget is ér. A stáb megpróbált okosan játszani korlátozott költségvetésével, amihez mindenféle letűntnek hitt technikai megoldást bevetettek. Az állatokat többször természetfilmesen kamerázták le valódi mivoltukban, különösebb kihívásokat viszont csak a címszereplő kapott különböző mászások és ugrások által, amiket úgyszólván kaszkadőrként hajtott végre a minél természetesebb végeredményt remélve.