A népi időjóslás szerint ez rövid télre utal.

Nem látta meg a medve az árnyékát: ez a hivatalos eredménye a Fővárosi Állat- és Növénykertben szombat délelőtt megtartott „medveárnyék észlelésnek”. A népi időjóslás évszázados tapasztalatai szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a tél már nem tart sokáig. Bár a hosszú időtávú előrejelzésekben mindig van némi bizonytalanság, a városligeti intézmény fontosnak tartja a népi meteorológia hagyományainak ápolását. Ráadásul ez kiváló alkalom arra, hogy a medvékre is felhívják a figyelmet. Ennek jegyében az Állatkertben már pénteken elkezdődött, és egészen vasárnapig tart a Mackófesztivál, rengeteg programmal és látnivalóval.

Szombaton délelőtt – a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztivál egyik programjaként – „medveárnyék észlelést” tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kifutó előtt nagyszámú látogató – gyermekek és felnőttek – és a sajtó képviselői várták Balu, a 11 esztendős barnamedve kijövetelét. Az állatot pontban délelőtt 10 órakor engedték ki a Nagyszikla belsejében kialakított belső férőhelyéről a kifutóba. S amint az jól megfigyelhető volt, a medvének egyáltalán nem volt jól kirajzolódó, érzékelhető árnyéka. Ami persze nem is volt meglepő, hiszen egész nap borús idő volt. A népi időjóslás évszázados tapasztalatai szerint, ha február 2-án borult az idő, azaz a medve nem látja meg az árnyékát, azt jelenti, hogy a tél már nem tart sokáig, és viszonylag hamar átadja majd a helyét a tavaszias időnek.

A medvék és a népi időjóslás
A régi idők emberének még nem álltak rendelkezésére a meteorológiai szolgálatok méréseken, műholdfelvételeken, matematikai modelleken alapuló előrejelzései. Ám az időjárás alakulása természetesen már akkor is mindenkit foglalkoztatott. Rövid időtávra általában az állatok viselkedése alapján jelezték előre az időjárás változását, sőt sokan ezt az ízületeikben is előre érzik. A hosszabb távú előrejelzések alapja pedig az a generációk során át az emlékezetben megőrződött megfigyelés volt, hogy bizonyos jeles napok (pl. Medárd napja, Luca napja) időjárása alapján egy hosszabb időszak jellemző időjárására is lehet következtetni. Ilyen jeles napnak számított február másodika is, ráadásul a hagyomány ezt a napot összekapcsolta azzal a megfigyeléssel is, hogy azokon a vidékeken, ahol a medvék jellemzőek voltak, általában február elejétől lehetett újra gyakrabban találkozni a nyomaikkal.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta figyelik, hogy február 2-án van-e árnyéka a medvéknek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a jóslás az esetek kicsit több mint felében sikeres, de például emlékezetes volt a 2013-as esztendő, amikor szintén rövid télre lehetett következtetni, ám még március közepén is jelentős havazás volt. Természetesen a hosszú időtávra szóló előrejelzéseknél mindig nagy a bizonytalanság, ráadásul azok az évről évre visszatérő időjárási jelenségek, amelyek megfigyelésén a népi időjóslás alapult, az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben átalakultak az emberi tevékenység által kiváltott globális éghajlatváltozás következtében. Ezzel együtt a népi időjóslás hagyományai a kulturális örökség fontos részének számítanak, az Állatkert ezért is elkötelezett ezek ápolása mellett. Ráadásul a hagyomány lehetőséget ad arra is, hogy kicsit a medvékre is felhívják a figyelmet.