Január 14-én, 18.00 órai kezdettel Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter professzor előadásával kezdődik az Óbudai San Marco Szabadegyetem 2008-as évadja az Óbudai Művelődési Központ színháztermében.

A professzor úrral a Kútvölgyi Kórházban beszélgettünk.

Professzor úr, az Ön területét az egészségügyi reform meglehetősen érzékenyen érintette. (Professzor úr közel négy évtizedes, nemzetközileg is elismert, kitartó és eredményes munka után egyike azon 33 szakembernek, aki - az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet átszervezésével- osztályvezető főorvosi székéből költözni kényszerült a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjébe.- a szerk.) Hogy érzi magát ebben az új helyzetben?
A korábbi Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet-béli kollégáimhoz képest még én érezhetem magam a legszerencsésebbnek, hiszen dolgozhatok. De nyugodtan kijelenthetem, hogy ami jelenleg az egészségügyben zajlik, az nem reform. A korábbi rendszerben megadatott nekünk, orvosoknak a gyógyítás szabadsága. Manapság mindent a nyereségesség oltárára kell helyeznünk, amely tény nem engedi, hogy minőségi munkát végezzünk.

Milyen veszélyek járnak ezzel?
Az emberek egy része elkallódik, és éli a beteg életét. A saját szakterületemen valószínűsíthető, hogy emelkedni fog azoknak a száma, akik az alkoholban és kábítószerben keresnek menedéket, illetve sajnálatosan várható, hogy a depressziósok és ezzel összefüggésben az öngyilkosok száma is emelkedni fog.

Professzor úr, az orvosi értelemben vett depressziós betegség mit takar egész pontosan? Hiszen manapság nagyon gyorsan kijelentjük akár önmagunkról, akár a környezetünkben élőkről - szomorúságot vagy elkeseredettséget érezve, illetve tapasztalva-,hogy ez bizony „depresszió”.
Így van. Fontos hangsúlyoznom, hogy az orvosi értelemben vett depresszió nem azonos a mindennapi élet során gyakran átélt kellemetlen társadalmi, munkahelyi, családi viszonyok okozta elkeseredéssel, szomorúsággal, vagy bosszúsággal. Fennállásához meghatározott tüneteknek meghatározott ideig kell fennállniuk, s ezen tüneteknek elég súlyosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a beteg mindennapi életét megzavarják .

Feltételezem, hogy ezen tünetekről részletesen hallani fogunk az előadásában. Milyen egyéb témákat fog még érinteni?
A depresszió, mint orvosi értelemben vett betegség társadalmi jelentősége lesz a fő téma. Beszélni fogok arról, hogy a magyar lakosság eme 4 %-át érintő betegségnek milyen társadalmi vetületei vannak, illetve alátámasztom majd, hogy a betegség kezelése milyen előnyös változásokkal jár a társadalom egészére nézve. Végigtekintjük majd a honi pszichiátria fejlődéstörténetét, és elemzem majd a szív és lélek kapcsolatát is.