A csaknem 120 művet bemutató tárlatot október végi megnyitása óta csaknem húszezren tekintették meg.

A kiállításra mintegy negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak. A tárlat február közepéig látogatható. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók.  A tárlaton helyet kapott Van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja is, amelyet a múlt év végén vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum.

Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október végén megnyílt kiállítása. A nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeum jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozatának ötödik állomása. Elsőként, 2005-ben, a spanyol festészet több évszázadon átívelő tárlatával találkozhattak a látogatók, a múzeum felújítási munkálatai előtti utolsó, közel negyedmillió látogatót vonzó kiállítás pedig a holland „arany évszázad” páratlan festészeti alkotásait vonultatta fel, köztük Rembrandt, Vermeer és Frans Hals műveit.
A most látható kiállítás alapjául a Szépművészeti Múzeum gazdag flamand anyaga - a festmények mellett számos grafikai alkotás - szolgál. Legjelentősebb együttműködő partnerük a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény, amely csaknem húsz kiemelkedő remekművel járul hozzá a tárlathoz. Ezek között szerepel Rubens nagyszabású Decius Mus-sorozatának egyik darabja (A jóslat kinyilatkoztatása), amely mellett a festmény alapján arany- és ezüstszálakkal szőtt különleges kárpitot (Madrid, Palacio Real) is kiállítja a múzeum: a két alkotásnak ez az első közös bemutatója.
A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió - Dél-Németalföld és Magyarország - gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
A látogatók egy kortárs művel is találkozhatnak a bemutatón: a múzeum Kicsiny Balázst, a nemzetközileg elismert magyar képzőművészt kérte fel, hogy készítsen egy helyspecifikus, a kiállításhoz szervesen illeszkedő műalkotást, amely kortárs szemszögből reflektál egy 17. századi témára.

A kiállítás tíz nagy szekcióra tagolódik: az első két szekció elkalauzolja a nézőt a 17. századi Dél-Németalföld jelentős központjaiba, megismerteti a terület uralkodóival és kiemelkedő művészegyéniségeivel. Ez a szakasz a főhercegi pár, Habsburg Albert és Izabella uralkodásának idejéről ad képet, amikor az ellenreformáció diadala és a katolikus hitélet virágzása egyúttal a műpártolás új korszakát is jelentette. A harmadik rész a flamand festők sokrétű itáliai kapcsolatait mutatja be azt, hogy milyen fontos szerepet játszottak mind Rubens, mind Van Dyck pályafutásában az Itáliában töltött évek: miként hatottak rájuk az ókori, a reneszánsz, illetve a kortárs mesterek alkotásai. Ezt követően a történeti tárgyú, azaz bibliai és mitológiai témájú művek kerülnek bemutatásra. Az ellenreformáció szellemiségét két szekcióban, egyrészt a magánáhítatra készült és a szentek kultuszát népszerűsítő alkotásokkal, másrészt nagy méretű oltárképekkel idézi meg a tárlat. Igazi kuriózuma a kiállításnak az úgynevezett Arany Decius-kárpitsorozat darabja és a hozzá kartonként szolgáló festmény együttes bemutatása: ebben a szekcióban a látogatók megismerhetik a Rubens által megújított kárpitművészetet és magát az alkotás folyamatát is, az olajvázlattól a kárpit leszövéséig. A tárlat következő része a kor jellegzetes műfajaihoz - csendéletekhez, táj- és állatképekhez - tartozó remekműveket sorakoztatja fel. A látogatók itt megismerkedhetnek azzal a flamand festészetre jellemző munkamódszerrel, ahogy az egyes műfajokra specializálódott művészek dolgoztak együtt közös alkotásokon. A portrészekcióban többek között a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sora kápráztatja el a nézőt. Ezek egyike a múzeum kiemelt értékű új szerzeménye, Stuart Mária Henrietta hercegnő képmása. A „flamand portré ezer arcát” bemutató kiállításrész rávilágít arra, miként aknázták ki a festők a műfajban rejlő lehetőségeket és készítettek igen különböző típusú (egy személyt bemutató, egymással párdarabokat alkotó, páros és családi képmások mellett a barátokat és nagyobb csoportokat enteriőrben vagy tájban ábrázoló) műveket. Van Dycknak a korábbi angol portréfestészetet alapjaiban átalakító és a műfaj további európai fejlődésére nézve meghatározó szigetországi tevékenységére is ráirányítják a figyelmet. A kiállítást a korabeli mindennapokba betekintést nyújtó zsánerképek és közmondásokat ábrázoló művek zárják. Itt láthatóvá válik, hogy id. Pieter Bruegelnek az emberi természet gyarlóságain moralizáló művészete alapvetően határozta meg a - paraszti életet és ünnepeket, németalföldi közmondásokat, illetve Európa-szerte ismert fabulákat ábrázoló - 17. századi flamand zsánerképfestészetet. A humor és a szatíra, valamint az erkölcsi tanítások nemcsak a népi életképeket, hanem a magasabb társadalmi rétegekhez tartozók mindennapjaiból vett jeleneteket is áthatják.
A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlataihoz hasonlóan, ehhez a kiállításhoz is neves külföldi és hazai művészettörténészek közreműködésével készült a gazdagon illusztrált, két nyelven - magyarul és angolul - megjelenő katalógus, amelyben tanulmányokat és katalógustételeket olvashat az érdeklődő.
A kiállítás kurátora Tátrai Júlia művészettörténész, a Régi Képtár vezetője.
A kiállítás főtámogatója a Gránit Bank.
A kiállítás kiemelt támogatója az MVM.
A tárlat együttműködő partnerei a Volkswagen, a Sofitel és a KLM Holland Királyi Légitársaság.
A tárlat megvalósítását a Flamand Kormány is támogatta.