Hasít az e-mail, hátul kullognak a modern, digitalizált megoldások.

A magyarországi vállalatok nagy része már elindult a belső kommunikációs eszközök és a szervezeti tartalmak fejlesztésének útján, amíg hiányzik azonban a támogató kultúra és a kiforrott stratégia, addig ezek meddő törekvések és a versenyképesség fő gátló tényezői. A részben kiépített folyamatok, formális és informális csatornák, az átfogó kommunikációs stratégia hiánya, valamint az olykor részleges és hiányos üzenetek határozzák meg a belső kommunikációt – derül ki a vállalati belső kommunikációra digitalizált megoldást kínáló Blue Colibri App és az employer brandinggel foglalkozó Colibri HR Solutions közös több mint 300 ezer munkavállalót képviselő vállalat bevonásával készült kutatásából.

„Az üzleti siker kulcsa, hogy a menedzsment elismerje: a hatékony belső kommunikáció megkülönböztető jeggyel bír a piacon, és versenyelőnyt is jelent. A legendásan jó szervezeti kultúrával és belső kommunikációval rendelkező cégek a legjobb szakemberekből válogathatnak, mert a jó hírük hamarabb elér a potenciális munkaerőhöz, mint a fejvadász ajánlata. Annak érdekében, hogy a belső kommunikáció a munkáltatói márka egyik legvonzóbb eleme legyen, nagy hangsúlyt érdemes fektetni a szervezeti kommunikáció fejlesztésére, és ki kell dolgozni azt a stratégiát, amely a legjobban támogatja a vállalati célokat” – fejtette ki Barathi Tamás, a Blue Colibri App alapítója.

Élen járnak a bankok és biztosítók

A kitöltő vállalatok jelentős többsége a termelés/gyártás (38%), az IT (13%), valamint a tanácsadás (9%) és üzleti szolgáltatás (9%) szektor meghatározó szereplői, tehát mind a fehérgalléros, mind a kékgalléros munkaerőt foglalkoztató vállalatok belső kommunikációs helyzetét megismerhetjük a kutatásból.

A legjobb iparági érték a bank/biztosítás szektoron belül figyelhető meg, ezt követi az üzleti szolgáltatás, valamint az IT. Ezen vállalatok többségében a belső kommunikáció szervezett keretek között zajlik. Az információátadás szabályozott és egy megalapozott stratégia mentén működik, amelynek megvalósítását egy központi kommunikációs csapat irányítja. A szervezett folyamatoknak köszönhetően az üzenetek gyorsan jutnak el a munkatársakhoz. Legkevésbé hatékony belső kommunikációs helyzet az egészségügy, a termelés/gyártás, valamint az turizmus/vendéglátás szereplőit érinti.

Végeláthatatlan e-mail folyamok, elérhetetlen vezetők és HR osztály

A kitöltő vállalatok 98 százalékában az elsődleges belső kommunikációs csatorna az e-mail (98%), ezt követi az intranet (58%), valamint a hírlevél (57%). Fontos megjegyezni, hogy miközben a TOP 3 belső kommunikációs csatorna mind e-mail hozzáféréshez kapcsolódik, addig a kitöltő vállalatok kevesebb mint felében (46%) rendelkezik az összes munkavállaló e-mail hozzáféréssel. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg alkalmazott gyakorlatokkal a munkavállalók közel 54 százalékát nem tudják hatékonyan elérni a hazai vállalatok.

A vállalatok többségében a stratégiát nélkülöző és a folyamatokba nem beágyazott digitalizációs törekvések jellemzően túl sok párhuzamos csatornát és információs túlterheltséget eredményeznek. Tisztán látható, hogy hiányoznak a célzott, szegmentált belső kommunikációs eszközök. A sikerhez azonban nem elegendő néhány új technológiát és eszközt megvásárolni, a szervezeti és vezetési kultúra átalakulására is szükség van, amely a menedzsment hozzáállásának átalakításával kezdődik. A kutatás során kiderült, hogy a vállalatok több mint 50 százalékában személyesen nehezen elérhető a HR osztály, 60 százalékában pedig elérhetetlenek a vezetők. Nincsenek biztosítva a rendszeres találkozók és fogadóórák.

A gyártási technológia jövőbe mutató, a kommunikáció múlt századi

Az eszközök elterjedtségi tendenciáiból kiolvasható, hogy minél modernebb, digitálisabb és játékosítottabb csatornák beemelésére kerülne sor, úgy csökken a hazai vállalatokban ezen eszközök elterjedtsége.  Érdekes ellentétet szül, hogy míg a szervezetek az üzleti szolgáltatásaikat, valamint a gyártást innovatív megoldásokkal és technológiai újításokkal igyekeznek optimalizálni, addig ezek a törekvések a vállalat falain belül már kevésbé valósulnak meg, a kommunikációt illetően a múlt eszközeihez nyúlnak.

Bár a személyes kommunikáció meghatározó elemei a chatprogramok és a csevegő alkalmazások, addig vállalati szinten a belső kommunikációs alkalmazások és a chatbotok a legkevésbé elterjedtek (2%), miközben okostelefonnal a munkavállalók 95 százaléka rendelkezik még a termelés/gyártás területén is, szemben a vállalati e-mail hozzáféréssel, amely a dolgozók alig 20 százalékának van.

Ha Önt is érdekli vállalata belső kommunikációs érettségi szintje, és kíváncsi a részletes riportra, de lemaradt a kutatásról itt tudod kitölteni a felmérést!