December 3. 19:00 – Zeneakadémia.

J. S. Bach: 5. (f-moll) zongoraverseny, BWV 1056

Madarász Iván – Németh Zoltán: Locomotiv (a zenekar jubileumára írt mű, ősbemutató)

Schubert: 5. (B-dúr) szimfónia, D. 485

Közreműködik:

Szélpál Szilveszter (ritmikus próza), Farkas Gábor (zongora)

MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Farkas Róbert

Ide kattintva meghallgatható a koncert.

A műsor szünetében beszélgetést hallhatnak majd a zenekar nyugalmazott igazgatójával, Fenyő Gáborral azon apropóból, hogy a napokban jelent meg a több mint 600 szimfonikus mű leírását tartalmazó kötete, a Hangversenykalauz. A könyv megvásárolható.

J. S. Bach: 5. (f-moll) zongoraverseny

Johann Sebastian Bach (1685-1750) írta a zenetörténet első zongoraversenyeit. Bach koráig a billentyűs hangszerek, elsősorban a csembaló, kis hangerejük és szűk dinamikai skálájuk miatt nem kelhettek versenyre a zenekarral, szerepük az úgynevezett basso continuo (folytonos basszus), azaz a művek harmóniai vázának előadására korlátozódott. Bach lipcsei működésének évei alatt „Collegium musicum”-nak nevezett nyilvános zenekari hangversenyeket is vezetett, és ezek műsorában kísérletezett először azzal, hogy a csembalónak szólószerepet adjon. Az első ilyen zongoraversenyek átiratok, amelyekben korábbi hegedűversenyek magánszólamát játssza a zongorista a zenekari basszusszólammal együtt. Valójában tehát a korábbi continuo-játékos szerepének kibővítéséről van szó.

Madarász Iván – Németh Zoltán: Locomotiv

Mivel új mű bemutatójáról van szó, a műről szóló tudnivalókat a zeneszerző mondta el. A cím: Locomotiv, közismerten mozdonyt jelent, ő azonban semmiképpen nem olyan művet képzelt el, amely Honegger híres, Pacific 231 című szimfonikus költeményének mintájára zenében ábrázolja a gépet és mozgását. A kompozíció alapja Walt Whitman (1819-1892), a híres amerikai költő verse, amelynek címe: To a Locomotive in Winter, Kosztoányi Dezső fordításában: Téli mozdony. A zenemű azonban nem a vers megzenésítése, a szöveg inkább zenei alapanyag, amelyet rap-formában hallhat majd a közönség. A rap, a mai pop-zene kedvelt műfaja, lényegében rokon a klasszikus zenében is gyakran alkalmazott ritmikus prózával (Sprechgesang = énekbeszéd, például Schönberg Mózes és áron című operájában). Ezt a sajátos előadóművészetet igyekezett XXI. századi zenekari környezetbe ágyazni, ezért alkalmaz darabjában egy elektromos gitárt is. Madarász egyébként korábban sem zárkózott el a zene más területei elől, jazzes elemek például több művében is előfordulnak, Concerto FLA című fuvolaversenyében pedig a rockzene ritmikus lüktetésére emlékeztető anyagok vannak. A rap műfajával is kísérletezett már, „Rap-petíció” című művében. (Szójáték: repetíció azt jelenti: ismétlés). A művet egyébként hagyományos nagyzenekar adja elő, sok ütőhangszer szerepel benne, az elektromos gitár szólamát Németh Zoltán, az Apostol együttes tagja írta hozzá.

Schubert: 5. (B-dúr) szimfónia

Franz Schubert (1797-1828)  munkássága korszakhatárt jelent a zenetörténetben: vele kezdődik a zenei romantika. Több mint hatszáz dala, kamaraművei, zongoraművei, szimfóniái mind kimeríthetetlen dallami, harmóniai és formai invencióról, pompás arányérzékről és arról a szavakkal megmagyarázhatatlan alkotóerőről tanúskodnak, mely a legnagyobb alkotóművészek sajátja. Minderről saját korának nem sok fogalma volt. Művei alig-alig jelentek meg, nyilvánosan nagyon kevés hangzott el közülük. Legértékesebb, utolsó szimfóniáit ő maga soha nem hallhatta, csak évtizedekkel halála után mutatták be őket. Az V. szimfóniát 1816 szeptemberében komponálta, igen rövid idő alatt. Feltűnő a zenekar összeállítása: hiányoznak a klarinétok, a trombiták és az üstdob, feltehetően azért, mert abban az együttesben, amely számára a művet írta, nem voltak meg ezek a hangszerek.