Dzsihadista propaganda, fake news dömping, politikai választások befolyásolása, vírustagadók világképe, bosszúpornó vagy éppen a tinédzserek őrült kihívásai....

Egészen elképesztő hírekre vagy videókra bukkanhatunk az interneten és a közösségi portálokon, pedig mára már erélyesebben felügyelik a tartalmaikat a techcégek, mint egy pár évvel korábban. A világ több országa, köztük Magyarország és az Európai Unió is tervezi, hogy szigorúbb szabályozást vezet be a közösségi média működésére. Az Európai Bizottság pedig az előző hónapban jelentette be, hogy a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex szigorítását tartja szükségesnek. Sorbán Kinga, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének munkatársa szerint abban a legtöbb szakember egyetért, hogy szigorú és kikényszeríthető nemzetközi digitális szabályozásra van szükség a közösségi médiában.

A különféle techcégeket gyakran éri az a vád, hogy a közösségi médiaplatformjaikon nem tudják hatékonyan felügyelni a tartalmakat, mert nem szűrik megfelelően a politikai szélsőségeket a vakcinákat érintő félretájékoztatást, vagy akár a gyűlöletbeszédet, sőt mivel sokszor népszerű tartalmakról van szó, az algoritmusaik még előre is sorolják ezeket a felhasználók hírfolyamában. A szigorú moderálás kapcsán a legtöbb esetben a szólásszabadság indokolatlan korlátozásának vádja is előkerül, amellyel nem tudnak mit kezdeni a közösségi platformokat működtető cégek – Nigéria kormánya nemrég, ezért tiltotta be az országában a Twittert.

Igény és gyakorlat

A világon mindenhol egyre sürgetőbben jelentkezik a techóriások szabályozása iránti igény. A legnagyobb érdeklődés persze azt a kérdést övezi, hogy megengedhető-e a közzétett tartalmak moderálása és ha igen milyen mértékben, avagy a szabad véleménynyilvánítás védelme felülír minden más szempontot. Ugyanígy gyakran tárgyalt kérdés a hirdetési bevételek sorsa, hiszen egyértelműen látszik, hogy a hagyományos médiatermékeket a techóriások gyakorlatilag megfosztották ettől a bevételi forrásuktól. Ausztráliában nemrég pontosan ezért kerekedett hatalmas botrány, a Facebook korlátozta is a szolgáltatásait, majd kompromisszumos megoldás született.

Illegális tartalmak

Németországban 2017 óta a több mint kétmillió regisztrált felhasználóval rendelkező közösségi oldalak, szolgáltatók akár 50 millió eurós büntetést is kaphatnak, ha az illegális tartalmat 24 órán belül nem távolítják el az oldalukról. Ez leginkább az olyan jogsértő tartalmakat érinti, mint a gyűlöletbeszéd, a rágalmazás vagy a terrorista tartalmak. A nem egyértelműen jogsértő tartalmak hétnapos átfutási időt kaptak, így az álhírek kiszűrése is megoldható.

Lépéskényszerben az EU

A közösségimédia-, videómegosztó- és keresőmotor-szolgáltatók működésének szabályozása mindenekelőtt azt a kérdést veti fel, hogy hogyan lehet jogszabályi szinten definiálni ezeket a cégeket. Az éppen kidolgozás alatt álló EU-s rendelet az online platformok gyűjtőfogalom alatt szeretné szabályozni ezeket a cégeket, amelynek az elfogadása jelenleg még várat magára, hiszen a végleges szöveg csak hosszas egyeztetések során alakul majd ki – mutatott rá Sorbán Kinga, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója.

Jelenleg az egységes digitális piac előnyeit szem előtt tartó szabályozás van érvényben, ami lehetővé teszi, hogy a cégek minél több tagállamban szolgáltassanak. Ennek köszönhető, hogy a vállalkozások az EU egészében értékesíthetik online a termékeiket, szolgáltatásaikat, a vásárlók pedig a kontinentális piacon válogathatnak. Viszont jogilag a Facebook és a Google a kedvező szabályozási feltételeket biztosító Írországban működik, és az EU-ban a származási ország elve érvényesül, tehát a szolgáltató elleni eljárások alapvetően az ír hatóságok hatáskörébe esnek.

Magyarország kivár

Magyarországon átmenetileg lekerült a napirendről a techóriások szabályozásának kérdése, mert előbb el kell készülnie az uniós rendeletnek. Az EU rendeletére építhető fel tehát a hazai szabályozás, ami képes figyelembe venni a nemzeti sajátosságokat is – fejtette ki Sorbán Kinga. A nemzeti szabályok betartása ugyanis külföldön bejegyzett, több tagállam területén működő szolgáltatók esetén nehezen kényszeríthetőek ki, hiszen a származási ország elvének lényege éppen az, hogy a szolgáltatóknak csak a letelepedési helyük szerinti ország szabályainak kell megfelelniük.