Művészek és kutatók összekapcsolódása!

Kétféle gondolkodásmód kapcsolódik össze, és merít egymás tudásából a Nyugat-Európában és Amerikában is népszerű felsőoktatási együttműködések során, melyek keretében művészek dolgoznak együtt a különböző tudományágak képviselőivel. Magyarországon először az idén 240 éves Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pro Progressio Alapítvány közös szervezésében valósul meg a művészek és kutatók formabontó összekapcsolódása.  A Művészeti Rezidenciaprogramban a kiválasztott művészek többek között olyan témakörökhöz kapcsolódóan alkothatnak, mint az építőanyagok belső világának feltérképezése, vagy a mérnöki és orvosi tudományok határterületét jelentő biomechanika.

Világszerte elterjedt gyakorlat, hogy az egyetemek minden évben művészeket, írókat látnak vendégül néhány hónapra, egy szemeszterre vagy egy teljes tanévre. A világ vezető egyetemein, mint például a londoni King’s College, az MIT és a University of Cambridge, a művészek ebben az időszakban együttműködnek az egyetem valamelyik tanszékével, laborjával, kutatási programjával, és saját eszközeikkel reflektálnak erre a folyamatra. A MIT hasonló programját elsőként Kepes György magyar származású képzőművész nyerte el.

Az alkotók a BME tudományos műhelyeiben folyó munkát alaposan megismerve, saját eszközeikkel vesznek részt a szakmai szempontok lefordításában, a nagyközönséggel folytatott hatékony párbeszéd megteremtésében, amellyel egyben új műalkotást is létrehoznak. A 10 hónapos időszakot az együttműködés során megvalósult munkák bemutatása zárja. A program részeként a kiválasztott művészek az alkotói folyamatukról az érdeklődő kutatóknak és hallgatóknak workshopokat tartanak: bevezetik őket a művészeti kreativitás működésébe, és megismertetik velük a tudományos-technikai fejlesztések művészi reflexiójának szempontjait. A Művészeti Rezidenciaprogram keretében kiválasztott nyertes alkotók 10 hónapon keresztül havi nettó 150 000 forint támogatásban részesülnek.

A benyújtott pályázatok összesen hat témakörhöz kapcsolódhatnak: bepillantás az építőanyagok belső világába innovatív képfeldolgozási módszerekkel; mozgás és művészet, azaz a mozgáslaboratóriumi mérések elemzése; azáramlások szépsége: a flow élmény, azaz az áramlástani elemzések alkalmazása;  műszaki színtan, azaz színek megjelenítése a képalkotó eszközökön és a színtévesztés diagnosztikája; a biomechanika, avagy határterület a mérnöki és orvosi tudományok között, a természet ihlette mérnöki szerkezetek; az anyagtani és anyagszerkezeti kutatások.

“Az Európai Unió egyik kiemelt törekvése a tudományos-technológiai fejlődés és a szélesebb társadalom közötti erősebb párbeszéd megteremtése. A BME, mint műszaki ismereteket nyújtó egyetem programját is ezzel összhangban alakítottuk ki. A művész a maga kérdéseivel, eszközeivel közelít a tudósok munkájához, és ezzel segít nekik megérteni, hogy a laikus közönség hogyan viszonyul a kutatásaikhoz, mi lehet számára izgalmas vagy éppen fenyegető abból, amit egy tudományos-technikai programból megért. A művész viszonya a kutatási projekthez lehet a maga nyelvén, eszközeivel megfogalmazott kommentár, de akár határozott kritika is, ami új összefüggésekbe helyezi a tudományos kutatást a tudósok számára. És közben persze a művész is tanul: beavatást nyer egy új területre, ami inspirálóan hat rá, új utakra indítja” - emelte ki Gács Anna, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense, a program ötletgazdája.

A művészek munkáját a BME kutatói mentorként segítik. A pályázatokat a leendő mentorok előzetesen véleményezik, majd meglátásaik figyelembevételével a két nyertest a szakmai zsűri választja ki. A zsűri elnöke Kicsiny Balázs képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi tanára.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2022. március 25.

További információ itt.

A Művészeti Rezidenciaprogram a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatásával valósul meg. A fennállásának 25. évfordulóját 2021-ben ünneplő Pro Progressio Alapítvány  a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közhasznú  alapítványaként többek között  tehetséggondozással, az egyetemi hagyományok ápolásával és az innovációs tevékenység támogatásával foglalkozik.