Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Az 1974-es sivatagi show óta tudjuk, hogy az egész estés filmeknek van helye a mozivásznon. A különböző tudományos csatornánk megjelenése óta már kevésbé számít különlegesnek egy-egy természetfilm felbukkanása, ám egy óriási mozivásznon végignézni egy ilyen alkotást még mindig nagy élmény.
Történetünk főhőse egy kicsi, majd a film vége felé már jó 50cm-es ál-cserepes teknős. Az ö kalandjait követhetjük végig a narráció stílusából következtetve és a vágás tekintetében inkább gyerekeknek szánt mesés természetfilmben.
De mi is történhet egy lassú, lomha teknőssel a nagy óceánon és mitől lesz ez izgalmas? Teknősünk a Golf-áramlattal utazik Florida partjairól az Atlanti-Óceán északi részéig, onnan pedig egészen Afrika nyugati partjaiig, már maga a megtett út tiszteletre méltó. Ami pedig izgalmassá teszi ezt az utat, hogy hogy a fenébe tud egyáltalán ekkora utat megtenni és a medúzákkal, szeméttel, tankhajókkal és cápákkal teli óceánban túlélni.
A képek lényűgözőek, néha hihetetlen, hogyan voltak képesek egyáltalán felvenni a “jeleneteket”. Az éjszakai vizi-világ képei a legszebbek, aki próbált már este fényképezni az tudja mekkora bravúr ilyen szellemszerű éjszakai lényeket bemutatni és mindezt vízben... Azt hiszem a filmnél talán sokkal izgalmasabb élmény lehetett maga a forgatás.
Kicsit sajnálom, hogy ilyen képanyagból csak egy gyerekmese kerekedett. A történet kicsit didaktikus, de elég sok információval szolgál. Bár a sztori nem olyan izgalmas mint a Tini nindzsa teknőcök epizódjai viszont a célközönség ugyanaz. Néha annyira félelmetesen mutatja be a helyzeteket, hogy ha gyerek lennék, komolyan izgulnék néhol még rémálmaim is lennének.
Nem csak a teknősökről tudunk meg sokat, hanem az általa bejárt óceánokról, tengerekről és útitársairól és arról , amit a történet nagyon szépen és csak csendesen mutat be, hogy mi emberek mennyire szólunk bele a természet körforgásába. A globális felmelegedés szó, például csak 1-szer hangzott el, ami kifejezetten pozitív, mivel már sokan menekülnek a szó hallatán. Így hátha hozzájuk is eljut ez az üzenet.
A film jelentősége, hogy a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, ami azt jelenti, hogy veszélyeztetett faj. A Wikipédia szerint a veszélyeztetett fajok, illetve alfajok olyan élőlények, amelyeknek az egyedszáma, illetve az élőhelye és a táplálkozási lehetősége olyan mértékben csökken, ami már a faj vagy alfaj fennmaradását veszélyezteti. Szóval lehet, hogy ebben a filmben hallottunk az ál-cserepes teknősökről utoljára? Remélem nem.
6/10 pont
Hihetetlen utazás (Turtle: The Incredible Journey) - angol-osztrák-német dokumentumfilm, 81 perc, 2009
rendező: Nick Stringer