Európa újra mozizni megy!” – Tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet, amelyen tavaly 40 ország 700 mozijában több mint 90.000 néző vett részt.

Japánba indult az Iparművészeti Múzeum Szólamok kerámiában című kiállítása.
Április 22-től a kortárs magyar kerámiaművészetet bemutató kiállítás látható Japánban a szigetország kerámia-völgyének nevezett Gifu tartományban, Tadzsimi város modern kerámiaművészeti múzeumában. A tárlat először mutatja be külföldön – minden eddiginél átfogóbban – a hazai kerámiaművészet kortárs alkotóit, csoportjait és irányait – a rendszerváltást megelőző és követő éveket, évtizedeket a fókuszba helyezve.
A művek öt történeti és három tematikus egységbe sorolva jelennek meg. Az első történeti szekció az 1985-ben létrehozott Herend Stúdiót és annak három alkotóját mutatja be. A következő két egységben már a rendszerváltás után alakuló, keramikusokból álló TERRA és DeForma Csoportokat ismerhetjük meg. A történeti sort a millennium környékén diplomázók, majd a legújabb generációkat képviselő művészek zárják. A három tematikus egységben apró műalkotások, Japán előtt tisztelgő kerámiák és a Magyar Művészeti Akadémia keramikus tagjai kerülnek bemutatásra.
Szólamok kerámiában: Kortárs magyar kerámiaművészet (1965–2022)
Voices in Ceramics: Contemporary Hungarian Ceramic Art (1965–2022)
Museum of Modern Ceramic Art, Gifu (Tadzsimi, Gifu tartomány)
2023. április 22. – július 2.
A kiállítás fejezetei:
Mesterek (Magyar Művészeti Akadémia)
Herend Stúdió (1985-)
TERRA Csoport (1991/1992-)
DeForma Csoport (1993-)
Új évezred
Apró műalkotások
Új belépők, új tagok
Tisztelgés Japán előtt
Az Iparművészeti Múzeum kiállításának legfőbb célja, hogy minél teljesebb képet adjon a kortárs magyar kerámiaművészetről. Korábban ilyen volumenű nemzetközi bemutatkozási lehetőség nem adódott sem az Ipaművészeti Múzeum, sem a szakma számára, ezért igen megtisztelő a felkérés – amely ugyanakkor kihívást is rejt magában. Kihívás, mert egy olyan világszerte ismert, elismert és jelentős kerámiaművészeti tradíciókkal bíró országnak, mint Japán, nehéz újat, érdekeset, inspirálót mutatni. A kortárs magyar kerámiaművészetet bemutató kiállítás anyagában ezért kapott helyet a Tisztelgés Japán előtt című egység, ahol a kiválasztott alkotások konkrét utalásokat tesznek a japán kultúrára. Ugyanakkor a többi szekcióban is feltűnik Japán és a japán kultúra termékenyítő hatása, például az origami, a kalligráfia, a kimonók textilmintái, a hullámmotívumok, a természet szeretete és tisztelete, a fatüzelésű és a raku égetési technikák. Továbbá számos olyan alkotó is szerepel a tárlaton, akik sikerrel képviselték Magyarországot a Gifu tartományban 1986 óta megrendezésre kerülő, világhírű minói nemzetközi kerámia-seregszemlén (International Ceramics Festival Mino, Japan), többek között Babos Pálma, Csirke Orsolya, Fekete László, Geszler Mária, Jakobovits Márta, Nagy Márta és Takács Zoltán.
A Szólamok kerámiában: Kortárs magyar kerámiaművészet (1965–2022) című kiállításon közel 60 alkotó (54 keramikusművész és 3 ötvösművész) több mint 250 alkotása szerepel. A legkorábbi tárgy – melyet Németh János formált – 1965-ben, míg a legfrissebb – amelyet Antal Kitti jegyez – 2022-ben készült. Az egyéniségek, a stílusok, a műfajok, a felhasznált anyagok és technikák változatos szólamai – reményeink szerint – harmonikus egésszé állnak össze.
A magyar kerámiakultúra területén a rendszerváltás előtt – az abban az időszakban jellemző szűk keretek közé szorítva – nehéz volt érvényesülni, levegőt venni és szót kapni. A vasfüggöny leomlását közvetlenül megelőző, majd követő évek a változás szelét hozták: az egyéni alkotók csoportokba tömörültek, együtt alkottak, közösen léptek fel.
Napjaink információs dömpingjében kihívást jelent olyan szólamot találni a kerámiakészítés területén, ahol a szakmai tudás, a hitelesség és a minőség megőrzése mellett lehet újat, egyedit mutatni. Kinek a tárgyai kiabálnak hangosabban, vagy épp, ki marad csendben a közösségi média keltette kakofonikus hangzavarban? Ki képes megújulni, mindig egyedi szólamokban üzenetet megfogalmazni és átadni a kerámián keresztül? A jelen kiállításon szereplő alkotások ezekre a kérdésekre is választ kínálhatnak.
Köszönetet a gifui Modern Kerámiaművészeti Múzeumnak (Museum of Modern Ceramic Art, Gifu) és a tokiói Liszt Intézet Magyar Kulturális Központnak a bemutatkozási lehetőségért, amely nagy megtiszteltetés a 2022-ben alapításának 150 éves jubileumát ünneplő Iparművészeti Múzeum számára. A jelen kiállítással a kortárs magyar kerámiaművészet bemutatásán túl azt is meg szeretnénk mutatni, hogy az Iparművészeti Múzeum modern és kortárs gyűjteménye is számottevő e területen. Szándékunk volt, hogy minél több múzeumi tárgy kapjon helyet a tárlaton, ezért a válogatás 112 tételéből 81 az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményéből, valamint Ötvösgyűjteményéből való, 31 tétel pedig kölcsönzés révén szerepel. A kölcsönzésekért hálával tartozunk a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek – Nemzetközi Kerámia Stúdiónak, a Kortárs Kerámiaművészetért Alapítványnak, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának, a K.A.S. Galériának, a Zsdrál-Art Galériának, a Barabás Gyűjteménynek és az alkotóknak.
A tárlathoz háromnyelvű katalógus készül, amelynek szerzője Novák Piroska főmuzeológus. A kortárs japán kerámiaművészetre kíváncsi magyar közönség pedig néhány éven belül egy cserekiállítás keretében ismerkedhet a szigetország kerámiakultúrájával – a két múzeum között létrejött együttműködés keretében.
A kiállítás kurátorai: HAYASHI Izumi (Museum of Modern Ceramic Art, Gifu) és NOVÁK Piroska (Iparművészeti Múzeum, Kerámia- és Üveggyűjtemény)






















