„Én még sose csináltam ilyet” – mondhatja Amber Midthunder, a Novokain című akcióvígjáték női főszereplője. Mármint eddig nem alakított romantikus hősnőt, pedig van már mögötte pár fontos szerep. Ezek közül kiemelkedik a nagy kritikai és közönségsikert aratott Préda, ahol magával a földönkívüli Ragadozóval szállt szembe, ráadásul túl is élte a mások számára oly végzetes találkozást.

Hogyan lehet egy település egyszerre az élő múlt színhelye és futurisztikus város? Hogyan simul össze a több száz éves medina, a fallal körülvett óváros és a több mint kétszáz méter magas torony? Rabat, Marokkó fővárosa erre példa: a településre érkező látogató egyszerre láthat jövőbe mutató fejlesztéseket, de a régmúltban is barangolhat.
Az utazók számára ez egyszerre jelent izgalmas felfedezéseket és élményeket és azt is, hogy korszerű infrastruktúra és a modern ember igényeinek megfelelő kényelem várja a turistákat.
Marokkó fővárosa művészien keveri a hagyományt és a fejlődést, harmonikusan ötvöződik az arab-muszlim múlt és a nyugati modernizmus. Az UNESCO a „Fény városaként, a Királyság kulturálisfővárosaként” emelte fel a világörökség részévé.
Szárnyalás az ég felé, repülés a jövőbe
Bár a határellenőrzés rendkívül szigorú az országban, sok kérdésre kell válaszolni a turistának a belépéskor, többek között azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő pénz az ottartózkodáshoz, mivel fogja tölteni az idejét, be kell mutatnia szállásfoglalását és a visszaútraszóló repülőjegyet. A modern körülmények azonban még inkább biztosítottak lesznek a légikikötőkben is, hiszen Marokkó több mint négymilliárd forintot fordít 2030-ig az országlégiflottájának, a repülőterek bővítésére és korszerűsítésére. Rabatban is új terminált építenek. Ez azért is fontos, mert évek óta folyamatosan emelkedik a repülővel érkező utasok száma. Az országcélkitűzése az, hogy 2035-re a jelenlegi 40 millió főt meghaladó utaslétszám közel megduplázódjon 80 millió főre. Ehhez persze az is jelentősen hozzájárul majd, hogy a 2030-as labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője Marokkó lesz.
Digitális modernizációt is megvalósítanak, melynek részeként afrikai szerint többek között automatizált rendszereket és biometrikus technológiát használnak majd az utazókszemélyazonosságának ellenőrzésére. Az önkiszolgáló eszközök működésével felgyorsítják a be-,és kiszállási folyamatokat.
Rakétaként tör az ég felé az új
A Bouregreg folyó partján, a Rabattal szomszédos Salé nevű városban magasodik az a 250 méter magas torony, amelynek építése 2018-ban kezdődött el. Mohammed VI toronynak elnevezett felhőkarcoló 2025-től népesül be. Az 50 kilométeres távolságból látható, 55 emeletes torony Afrika 3 legmagasabb épülete közé került. Bár magassága lenyűgöző, ám a világ összes tornya közül még így is csak a 656. helyen áll.
A jövőt idéző építészeti stílust képviselve tornya rakétaként tör az ég felé. Az egyik marokkói híroldal tudósítása szerint a Hilton és a Mohammed VI tornyot működtető cég 2024. novemberének végén jelentette be, hogy szerződést írnak alá egy szálloda kialakításáról, mely Waldorf Astoria-ként működik majd, 18 szinten - a 29. és a 46. emelet között.
A szállodában 55 szoba lesz, köztük 44 lakosztály, ezen kívül négy étterem, egy bálterem és üzletitárgyaló is helyet kap benne. Mindez annak szellemiségében valósul meg, hogy a szálloda „a luxusmárka páratlan szolgáltatását és időtlen eleganciáját” hozza el Rabatnak.
Az 596 millió dollár ráfordításával megépült toronyban a luxushotelen kívül kialakítanak apartmanokat, irodákat és egy tetőtéri kilátóterasz is működni fog.
Kobrafejű kultúrközpont
1800 férőhelyes színházterem, 250 fős előadóterem, 7000 férőhelyes szabadtéri amfiteátrum, szálláshelyek, panorámás étterem, kávézó, könyvesbolt, üzletek - mindezek részei a VI. Mohamed király által elindított fejlesztési program részeként megépült Rabati Nagy Színháznak. A Grand Theatre tervei a híres iraki származású brit építész, néhai Zaha Hadid remekműve. A női építész avantgárd terveiről és tekintélyes építészeti alkotásairól ismert. Az impozáns teátrumot tavaly ősszel avatták fel. A tervező vallomása szerint az épület "folyékony" formáját a Bouregreg folyó ihlette, de az arab kalligráfia esztétikája és az iszlám építészet is ihlető erő volt több építészeti szakcikk leírása szerint, is, sokan pedig kobrafejet látnak benne felfedezni, A tervező olyan épületet álmodott meg, amely beleolvad a tájba és eggyé válik a természet dinamikájával. Az egyedi tervezésű, a falak és a mennyezet jellegzetes és innovatív geometriai arculatán alapuló A modern épület belsejében dominálnak a geometriai formák, exkluzivitást adnak az arany falak, az építészeti elemeket pedig a szintén aprólékosan megtervezett világítás is hangsúlyozza.
A királyi színház balett-, opera-, szimfónia- és filharmóniai előadásoknak ad otthont.