A kritikus „dolga”, hogy az irodalmi műveket szakmai szempontok szerint ítélje meg, a könyvajánló „dolga”, hogy jó szívvel ajánlja a könyvet azoknak, akiknek szerinte való.

Így aztán most itt van előttem ez a könyv, ajánlom. Kimondottan ízléses kivitelű, a borítókép japános hangulatot érzékeltet, a lapok élének narancssárgája kicsit a régi leányszobák hangulatát idézi.

A regény 1853-1878 között játszódik Japánban: a szakékészítő családból származó Ibuki, nem akarja átvenni apjától a szeszfőzdét. Szamuráj akar lenni. Átvág Japánon, hogy a legendás szamuráj, Szohó Akira tanítványa legyen.

Szohó azonban tudja, hogy a szamurájkornak vége, és Ibukit finoman a tea felé tereli.  Beavatja a különféle teák gyűjtésének, kezelésének és a teaforrázat készítésének módjába. Mire Ibuki mindent megtanul, véglegesen véget ér a szamurájkor, még egy végső felvillanás – nem is csata, hanem az utolsó szamurájok puskával való lelövésének epizódja. Ibuki maga mögött hagyja a múltat és a teaültetvények világából nemsokára hajóra száll, hogy újjászülessen.

A történet finom tollvonásokkal van írva, mintha halk zene lenne a természet szépségeiről, de elsősorban a teának való hódolat szavait hallhatjuk. A korrajz, a háttér az 1800-as évek közepe, vége. A szamurájkor végleges elmúlása nem drámai képek sorozata, hanem inkább egy naiv, vízfestékkel színezett kép.

Mondhatnám azt is, hogy ez a mesélés az igazi mese és a felnőtt regények világa közötti átmenet. Amikor annak idején áttértünk a pöttyös könyvekről a csíkos borítású könyvekre (ha nem emlékszel erre, ezt a cikket ajánlom )  szóval ez csíkos lenne. Így én szívesen ajánlanám a 14 éven túli lányoknak – és ahogy olvastam az idézett cikkben: az anyukáknak és a nagymamáknak is.  De nem tudok mit kezdeni a többször visszatérő, Szohó mester nemi szerve állapotára vonatkozó mondatokkal pl: himbálózó nemi szerve hol az egyik, hol a másik combját verdeste. Nem gondolom, hogy prűd vagyok, hanem indok nélkülinek tartom ezeket az „életképeket”. De hát Cyril Gely francia író nagyon jól tudja, hogy „mitől döglik a légy”, számos sikeres könyve, színdarabja, forgatókönyve bizonyítja, hogy alkotásait szívesen fogadják; hát úgy gondolta, ahogy - azt írta, amit.

Így aztán, mint csíkos könyvet ajánlom egy hűvösebb estére, bekuckózva egy meleg takaró és egy bögre párolgó tea mellé.