Marcel Beyer 1965-ben született a Baden-Württemberg tartománybeli Tailfingenben, jelenleg Drezdában él. Korábban megjelent regényei: Das Menschenfleisch (Az emberhús, Suhrkamp 1991), Flughunde (Repülőkutyák, Suhrkamp 1995), Spione (Kémek, DuMont 2000). Könyvei számos díjat nyertek és sok nyelvre lefordították őket. Legutóbb az Erdkunde (Földrajz, DuMont 2002) című verseskötete, az esszéket tartalmazó Nonfiction (DuMont 2003), valamint a 2008-as Kaltenburg (Suhrkamp) című regénye látott napvilágot. 2010-ben a Német Akadémia meghívására a római Villa Massimo ösztöndíjasa. Magyarul regényrészletek és elbeszélések jelentek meg tőle.

Forgó Léda 1973-ban született Budapesten, jelenleg Berlinben él. 1994-től Stuttgartban történelem, majd bábszínház szakon folytatott tanulmányokat. Később drámaírást tanult a berlini Művészeti Egyetemen. Gol bácsi és a darazsak című darabját 2000-ben mutatták be a Göttingeni Drámaműhely keretén belül, John von Düffel rendezésében. A Wie im schlechten Film (Mint a rossz filmekben) című novellájáért a berlini szenátus ösztöndíjában részesült, 2008-ban pedig ő kapta az Adelbert von Chamisso-társdíjat. Első regényét, a Der Körper meines Bruders-t (A fivérem teste) az Atrium Verlag adta ki 2007-ben, ez év őszén pedig a Rowohlt Verlagnál jelenik meg a Vom Ausbleiben der Schönheit (A szépség hiánya) című regénye. Magyarul a Kalligram folyóirat októberi számában megjelent regényrészlet olvasható tőle.

Katharina Hacker 1967-ben született Frankfurt am Mainban, ott is nőtt fel. Freiburgban és Jeruzsálemben tanult filozófia, történelem és judaisztika szakon. Ezzel párhuzamosan a tel-avivi School for Cultural Studies németnyelv-tanára. 1996 óta szabadfoglalkozású íróként Berlinben él. Elbeszéléseket és több regényt is megjelentetett. Nincstelenek (Európa, 2008) című regényéért 2006-ban a Német Könyvdíjjal tüntették ki. Legutóbb a Die Erdbeeren von Antons Mutter (Anton anyjának eprei) jelent meg a S. Fischer Verlagnál. Magyarul a Nincstelen című regénye olvasható, Györffy Miklós fordításában.

Judith Kuckart a vesztfáliai Schwelmben született, Berlinben és Zürichben él íróként és rendezőként. Tanulmányai és hivatásos táncosi képzettsége megszerzése után 1986-tól 1998-ig vezette a Skoronel Táncszínházat. 1998 óta szabadfoglalkozású rendező. Az 1990-es Wahl der Waffen (A fegyvernem megválasztása) című első regényével szerzett írói hírnevet. Ezt további regények követték: Die schöne Frau (A szép nő, 1994), Der Bibliothekar (A könyvtáros, 1998), Lenas Liebe (Lena szerelme, 2002), valamint az elbeszéléseket tartalmazó Die Autorenwitwe (Az író özvegye, 2003). 2006-ban jelent meg a Kaiserstraße, 2008-ban pedig a Die Verdächtige (A gyanúsított) című regénye. Mindezek mellett színdarabokat és hangjátékokat is írt. Műveit több díjjal és ösztöndíjjal tüntették ki, legutóbb 2009-ben a Ruhr Irodalmi Díjjal és 2010-ben a Zug Város Landis&Gyr Kulturális Alapítványának londoni ösztöndíjával. Magyarul folyóiratokban több regényrészlet is megjelent tőle.

Lutz Seiler 1963-ban született a türingiai Gerában, ma a Berlin melletti Wilhelmshorstban él. Építőipari szakmunkás tanulmányai után ácsként és kőművesként dolgozott, majd germanisztika szakot végzett. 1997 óta vezeti a Peter Huchel Ház irodalmi programját. 1995-ben jelent meg első verseskötete, a berührt/geführt (megérintve/vezetve) az Oberbaum Verlagnál. A pech&blende (szurok&vasérc, 2000) című kötete az első könyve a Suhrkamp Verlagnál, ezt a vierzig kilometer nacht (negyven kilométer éjszaka) követte, 2003-ban. A versek mellett esszéket publikált és szerkesztőként is dolgozott. 2004-ben jelent meg esszékötete, a Sonntags dachte ich an Gott (Vasárnaponként Istenre gondoltam), 2005-ben a Die Anrufung (A megidézés, Verlag Ulrich Keicher) című elbeszélése, legutóbb pedig egy novelláskötete, a Die Zeitwaage (Az idő mérlege), szintén a Suhrkampnál. Műveiért számos díjat kapott, többek között a Brémai Irodalmi Díjat (2004), a Südwestrundfunk Sikerlista-díját (2005) és 2007-ben az Ingeborg Bachmann-díjat. Magyarul elbeszélések és regényrészletek jelentek meg tőle.

Jan Wagner 1971-ben Hamburgban született; 1995 óta Berlinben él. Költő, egyben az angol nyelvű költészet (Charles Simic, James Tate, Matthew Sweeney, Michael Hamburger és mások) fordítója. Kritikusként is rangos lapokban publikál. 2003-ig Az elem külső oldala című „nemzetközi irodalmi doboz“ („internationale Literaturschachtel” Die Aussenseite des Elementes) társszerkesztője volt. Számtalan antológia-és folyóiratközlés mellett a következő kötetei jelentek meg: Probebohrung im Himmel (Próbafúrás az égbe, 2001), Guerickes Sperling (Guericke verebe, 2004), Achtzehn Pasteten (Tizennyolc töltött sütemény, 2007), Australien (2001). Ösztöndíjakkal (például Rómában és az Egyesült Államokban) és irodalmi díjakkal egyaránt elismerték verseit. Magyarul több verse megjelent. „quittenpastete” című költeményét 2010 őszén 178-szor fordították le az Országos Idegennyelvű Könyvtár által kiírt pályázatra.

Thomas Geiger 1960-ban született az oberpfalzi Sulzbach-Rosenbergben. A nürnbergi Edelmann könyvesboltban tanulta ki a könyvkereskedői szakmát, majd a müncheni egyetemen végzett germanisztika, valamint gazdaság- és társadalomtörténet szakon. 1989 óta a Literarisches Colloquium Berlin programfelelőse és a Sprache im technischen Zeitalter folyóirat szerkesztője. 2009 tavaszán az ő szerkesztésében jelent meg a Laute Verse. Gedichte aus der Gegenwart (Vershangok. Jelenkori költemények) című antológia a Deutscher Taschenbuch Verlagnál.