2010. október 4-én 12 óra 30 perckor Ajka külterületén átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. tízes számú vörösiszap-tároló kazettájának északnyugati sarka, a megnyílt résen át közel egymillió köbméter vörösiszap áradt ki,

majd elöntötte a Torna-patak völgyében fekvő Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Magyarország eddigi legnagyobb ökológia katasztrófájában tíz ember vesztette életét: heten a az áradatban lelték halálukat, hárman a kórházban haltak bele a sérüléseikbe, a mentők összesen 304 ember kisebb-nagyobb sérülését látták el. Maradva a statisztikáknál a vörös folyam 1017 hektáron terült szét, elöntött 365 ingatlant, a házak többségét lakhatatlanná tette. Az iszapömlés következtében a Torna-patak és a Marcal-folyó élővilága teljesen kipusztult. A kár több milliárd forint, ahogy a talaj termővé tétele is - az életek, sorsok, tragédiák azonban aligha számszerűsíthetők. De mi és hogyan történt október 4-én és az azt követő napokban? Erről próbált forgatókönyvszerű pontossággal beszámolni a Népszabadság három újságírója: Romhányi Tamás (43 éves) főmunkatárs, Cseri Péter (44) a lap veszprémi és Boda András (35) zalaegerszegi tudósítója, valamint fotóriporterei.

©Romhányi Tamás – Cseri Péter – Boda András: Iszap
15 év óta óta - CSEPPEK.hu.

Romhányi Tamás – Cseri Péter – Boda András: Iszap – Egy katasztrófa természetrajza, 2010
Magyar Mediprint Szakkiadó, ISBN: 9789638114495