Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
December 15-én este hat órakor ad karácsonyi koncertet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájában a Mandel Quartett. A hangverseny nyilvános, és ingyenesen látogatható.
A Mandel Quartett , az utóbbi évek kényszerű és ideiglenes tagcseréi után a mostani koncerten az eredeti felállásban játszik a zenekar egy taggal kiegészülve.
Az egyetem legújabb épülete másfél éve az eseményt szervező Villamosmérnöki és Informatikai valamint a Gazdaság és Társadalomtudományi Karok otthona. Az előadások egyszerű és hatékony megtartásához a legmodernebb hangtechnikát használják, de zenei eseménynek még soha nem adott otthont, bár később rendszeresen szeretnének a csütörtökihez hasonló nyilvános rendezvényeket szervezni. Az épület akusztikáját a Mandel Qartett fogja kipróbálni: „Amikor először - még építés közben - járhattam az épületben, lenyűgözött a hatalmas tér. Ez sokszor a hang ellensége is lehet, de mire elkészült a csodálatos Q épület, nagyszerűen kialakították az aula belső terét. Akusztikailag csak teljes csöndben vizsgálható, amely azonban a folyamatos nyüzsgés miatt napközben nem lehetséges, ezért feltételezhetően a mi koncertünk lesz az igazi főpróba. Nagy valószínűséggel hangerősítő berendezések nélkül nem használható a tér, de ha megfelelő igényességgel mikrofonozzák be a zenészeket, és jó helyre teszik a hangsugárzókat, nagyszerű hangzás várható. A mennyezet kiképzése, a szintek különbözősége sokat segít a jó akusztikai eredmények elérésében, de megítélésem szerint csak mérsékelten erősített akusztikus zenére alkalmas a terem, így például a pop, a rock és a disco műfaja teljességgel kizárható.”
Mandel Róbert a fentieken kívül a következőket nyilatkozta:
A Mandel Quartet első koncertjét 1981. novemberében Óbudán, a Zichy Kastélyban adta. Azzal a szándékkal jöttünk akkor össze, hogy a középkor és a reneszánsz dallamkincsét úgy csillogtassuk meg a mai közönségnek, hogy előadásunkkal kedvet csináljunk a múlt megismeréséhez, szórakoztassunk de ugyanakkor tudományos hitelességgel elevenítsük fel a régi idők népszerű muzsikáját. Hihetetlen sikereink voltak az első évtizedben, hisz akkor világszerte csak néhány hasonló elképzelésű zenekar létezett még, ráadásul mi a legjobbak között lehettünk. Eljutottunk a föld 32 országába, köztük Ausztráliába és az Egyesült Államokba, Brazíliába, Mexikóba, Izraelbe sőt az akkori Szovjetunióba is. Így négyen Európa összes fontosabb koncerttermében megfordultunk, többek között játszottunk Vatikánban a Pápa rádiójában élő koncerten, hangversenyeztünk a londoni Purcell Roomban, a párizsi Thoiry kastélyban, a tel avivi Old Jaffa Chamber Music Festivalon vagy a san fraciscoi Berkeley Early Music Festivalon. Portréfilmeket és videoklipeket forgattak velünk Angliában, Németországban és az USA-ban, és összesen több mint 40 hanglemezen hallható az együttes játéka. New York-i és chicagói rádiószerepléseinket milliók hallgatták, míg a földkerekség legnézettebb televíziós showműsorában, az NBC Today Show-ban is szerepelhettünk.
Épp a napokban kaptuk meg a Hungaroton Nagydíjat, ami talán az egyik legkomolyabb hazai szakmai elismerés, de nemzetközileg is értékes ez a díj, hiszen tízezres nagyságrendben fogytak a Mandel Quartet hanghordozói a tengeren túl is. Ahogy teltek az évek, úgy kezdtek az együttes tagjai saját vállalkozásokba is, talán nem annyira a megélhetés, hanem inkább a személyes érdeklődés okán. Márta István színházigazgató lett, Jakobi László koncertszervezéssel foglalkozik, Kállay Gábor három zenei intézményben tanít míg jómagam nemzetközi óriásfesztiválokat kezdtem szervezni. Egyre nehezebb volt az egyeztetés, így már 2000 után többször kényszerültünk hosszabb külföldi turnék lemondására is. Azt azonban mindig komolyan vettük, hogy az együttes tovább létezzen, így inkább azt a megoldást választottuk, hogy aki nem ért rá, megfelelő helyettest küldött. Természetesen csak olyan muzsikussal tárgyaltunk, aki megütötte a mércét, így szinte észrevétlenül kineveltünk egy "második" Mandel Quartet-et, így ugyanolyan minőségben tudtuk folytatni a turnézást. A BME karácsonyi koncerten is Kállay Gábor zeneművész lányával, Kállay Katalinnal egészül ki a kvartett kvintetté, hogy abban hatalmas térben még jobban szólaljunk meg.
A legmeghatározóbb kapcsolatom az egyetemmel, amelynek az életemet is köszönhetem: apám és anyám 1955-ben egy csoportban diplomáztak a BME Éptészmérnöki Karán. Ugyanebben az évben össze is házasodtak, én pedig 1957. májusában születtem meg.... Ifjú művészként az 1980-as években gyakori vendége voltam az akkor még igen népszerű Szkéné-Színháznak, de a hírhedt "R"-klubban is többször léptem fel különböző együttesek vendégeként. Mostani kapcsolatom már inkább részben szakmai eredetű, hiszen azon kevesek közé tartozom, akik a hangjukat elektromos forrásból nyerő "elektrofon" hangszerekkel foglalkoznak. Az elektroakusztikus és elektronikus hangszerekről könyvet is írtam, amely az USA-ban is hamarosan megjelenik, de évente nemzetközi elektronikus koncertsorozatokat is rendezek.
A világ egyik legszebb egyetemi épülettömbje ez, lenyűgöző mindkét általam meglátogatott előadóterem is. A különleges, mára nagyrészt elfelejtett, de a technikatörténet szempontjából meghatározó hangszerek bemutatását célzó sorozatomat feltétlenül ebben az épületben rendezném meg, ha erre megfelelő támogatókat tudnánk találni. A leendő villamosmérnökök, a professzorok és oktatók számára is felejthetetlen élményt nyújthat egy eredeti theremin, mixtur-trautonium, spharophone, hammond-orgona vagy akár egy Buchla vagy Robert Moog analogue moduláris szintetizátor bemutatása élőben, a legavatottabb nemzetközi előadók jóvoltából. Ilyen koncerteket eddig csak mi csináltunk az egész világon, földrajzilag szinte csak egy hajításnyira, a MÜPA koncerttermében. Ezeket a koncerteket a Q épület egyik előadójában végre tudományos igényű moderációval, megfelelően szerkesztett tudományos kiadvány mellékelésével rendezhetnénk meg, és egyben filmre is vehetnénk, így a földkerekség első olyan elektrofon-organológiai sorozatával büszkélkedhetne a BME, amivel se amerikai se angol se japán intézmények nem.
Természetesen az aulában további események megszervezésében is szívesen közreműködnék, hiszen fővárosunk jelenleg alig rendelkezik megfelelő és kulturált koncerthelyekkel. Tudjuk hogy a MÜPA lehetőségei ma már korlátozottak, a Zeneakadémia még évekig zárva tart, a Pesti Vigadónak más, inkább politikai szerepet szántak míg a kisebb kulturális intézmények sorra zárják be kapuikat....Ebben a helyzetben a "BME Q-ltura" (ahogy Dallos Györgyi ezt az ötletes címet kitalálta) aranyat érhet a budapesti koncertéletben. Megítélésem szerint a jazz, a világzene és a népszerű komolyzene határozottan eladható itt, ami nemcsak számottevő bevételt, de hírnevet is hozhat az egyetemnek.