Ha az ember egy 3 Michelin-csillagos étteremre gondol, akkor valamilyen exkluzív, drága hely jut az eszébe valószínűleg a belváros egyik frekventált pontján. A Sushiálmok éttermére mindez igaz is, kivéve hogy egy tokiói metróállomáson található. A filmben az étterem tulajdonosának (Jiro Ono) mindennapjait követhetjük nyomon, aki 85 évesen érdemelte ki a legnagyobb gasztronómiai kitüntetést.

Jiro szerény, dolgos ember, aki minden nap hajnalban kel, hogy összeállítsa étterme aznapi menüjét. Az alapanyagok beszerzése legidősebb fiának (Yoshikazu Ono) feladata, aki tudja, hogy a halpiacról csak a legjobb árukkal térhet vissza. A sushit legtöbb esetben a Jiro által kitanított segédek készítik el, mondhatni hozzá hasonló profizmussal, mivel a végleges éttermi állást közel tíz év kemény tanulás előzi meg. A mester felügyelete és irányítása alatt elkészített sushik állítólag a világ legfinomabbjai közé tartoznak. Az alapanyagokból - legtöbbször rizs, nyers hal, wasabi, szója szósz - olyan kidolgozottsággal és arányérzékkel készíti el az ételeket, amihez kevesen értenek a szakmában. A film egy fajta narrátoraként is szereplő étel kritikus ezt többször kihangsúlyozza. Philip Glass zenéje és David Gelb kameramunkája a sushikat szinte művészeti alkotásokként szolgálja fel. A különlegességnek természetesen megvan az ára, főleg Japánban: az alap menü 30.000 yentől (kb. 80.000 forint) indul és egy hónapra előre kell helyet foglalni. Ez talán még nem számít irreálisnak egy 3 Michelin-csillagos étterem esetében, de amikor megtudjuk hogy a felszolgált menü átlagos elfogyasztási ideje 15 perc, megakad a rizs a torkunkon.

©Sushiálmok
14 év óta óta - CSEPPEK.hu.

Az étterem vezetés mellett sokat hallunk Jiro gyerekkori megpróbáltatásairól vagy fia kötelezettségéről, aki tudja, hogy majd neki kell tovább vinnie az éttermet, ha eljön az idő. Ezek nincsenek mindig kimondva, de ott vannak a levegőben és sok feszültséget okoznak a családnak. A film nem csak a sushi készítést dokumentálja – nagy művészi igénnyel -, hanem készítőiről és a szakmáról is rajzol egy képet. Jiro és fia legtöbbször shokunin-nek hívják magukat, amit leginkább kézművesre, mesteremberre lehetne fordítani. Azonban a kifejezés mögött sokkal több rejlik. Ez nem csak technikai képességek elsajátítását, hanem egy sajátos hozzáállást, társadalmi kötelezettséget is jelent, aminek célja az emberek legmagasabb fokú kiszolgálása és az ehhez vezető út tökéletesítése.

A Sushiálmok legnagyobb érdeme hogy ez az életfilozófia átjön a vászonról és bármennyire is érezzük távolinak, mégis szeretnénk vele azonosulni és meríteni belőle. Remek filmutazás, nem csak sushi kedvelőknek!

9/10 pont

Sushiálmok (Jiro Dreams of Sushi) - színes, feliratos, amerikai dokumentumfilm, 81 perc, 2011.
Korhatár besorolás: korhatárra tekintet nélkül megtekinthető

Rendezte: David Gelb
Szereplők: Jiro Ono, Yoshikazu Ono