Robert Capa 20. százada. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös kiállítása még 2013. november 10-ig látható a 2-es és 3-as Metró Art Galériában.

Robert Capa születésének 100. évfordulója az egyetemes fotóművészet kiemelkedő eseménye, amelyet az UNESCO ajánlására az egész világon megünnepelnek. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentativ kiállításon mutatta be a fotográfus életművét átfogó gyűjtemény kiemelkedő darabjait. „Capa pontosan tudta, mit kell keresnie, és ha megtalálta, mit tegyen vele. Tudta például, hogy a háborút képtelenség lefényképezni, mivel az javarészt érzelem...[...]. Capa fényképezni tudta az indulatokat, a vidámságot, a szív gyilkos fájdalmát. Még a gondolatokat is. Egy világot tudott ábrázolni, és ez a világ Capa világa volt.” (John Steinbeck)

A Metró Galéria kiállítás célja, hogy ezzel párhuzamosan felhívja a figyelmet a Múzeum kiállítására, és az utazóközönség százezrei számára is betekintést nyújthasson e páratlan életműbe. A kiállítás ötven tablóján a kiválasztott fotók mellett korabeli hírek, tudósítások, irodalmi idézetek, valamint Robert Capa saját feljegyzéseinek részletei olvashatók. Az elmúlt tizenöt évben, a Promix Zrt. kezdeményezésében honosodott meg a Metró szerelvények belsejében elhelyezett, kulturális tartalmakat hordozó kiállitás, a MetróGaléria. Az évek során volt már József Attila, Kodály, Zoltán, Bartók Béla, Radnóti Miklós életútját, a Nyugat történetét bemutató kiállítás, az emlékezetes VersMetrók, de kortárs képzőművészet és költészet párosítása és a sokat vitatott Maus képregény a holokausztról. A 4-5 sorozatban, összesen 200 felületen elhelyezett kulturális üzenetek naponta több százezer emberhez jutottak el. Megkockáztatjuk: olyanokhoz, akik egyébként nem nagyon olvastak verseket, nem ismerik Bartók vagy Kodály munkásságát. Az egyik legjobban sikerült Kodály kiállítás tablóit két hónap után művelődési házakban és könyvtárakban állították ki. Az egyes kiállítások szerkesztésében, szakmai előkészítésében a leginkább érintett intézmények munkatársai vettek részt (Bartók Emlékház, Zenetudományi Intézet, Petőfi irodalmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum stb.). Néhány kiállítás esetében (Kodály, Radnóti, Nyugat, Wallenberg) a kiállításhoz rövid ismertető füzet is készült, amelyek több tízezer példányban a szerelvények kosaraiban kerültek elhelyezésre. A Metró Galéria tárlatait, tablóit a napi 1,2 millió utas (utazás) közül legalább 700- 800 ezer ember látja. Nem állíthatjuk, hogy mindegyikük elmélyülten tanulmányozza a tablókat, de legalább 200-300 ezer ember biztosan. Töredékük pedig talán keresi is a tematika többi tablóját, amelyek a szerelvényeken elszórva találhatók. Az bizonyos, hogy az egyszerűbb tablók tartalma (egy-két kép, egy-két rövid mondatos képaláírás, üzenet) könnyen befogadható minden szemlélő számára. A bonyolultabb kiállítási anyagok előtt is több időt (1,5 -2 percet) tölt a szemlélő. Ez bármilyen reklámmal vagy kulturális hirdetéssel, tárlattal szemben is előny. Az előzmények és a régebbi és újabb tapasztalatok, a kedvező fogadtatás alapján felmerült a gondolat, hogy a Metró Galéria tárlatait folyamatos szolgáltatásként kellene megvalósítani. Az alkalomhoz, évfordulókhoz, jelentős eseményekhez kapcsolódó évi 4-5 kiállítás mellett általánosabb, évfordulóhoz nem kötött, akár csak Budapest és Magyarország értékeit népszerűsítő kiállítások is készíthetők.

A Metró Galéria tizenöt éve alatt Budapest kulturális brand-jének része lett. Más európai városokban nincs ehhez hasonló, tömegeket elérő kulturális szolgáltatás.