Leonardo da Vinci minden idők legtitokzatosabb embere. Különleges világával megismerkedhetünk az egyedülálló pécsi „Leonardo, a reneszánsz zseni” című tárlaton.

A kiállítás amellett, hogy bemutatja a polihisztor találmányainak közel 60 méret- és korhű mását, elénk tárja a lángelme legbelső titkait, amelyekről eddig talán még nem is tudtunk. Felhőtlen utazás a nyári napokon Leonardo gondolatvilágában.

Leonardo da Vinci, az első polihisztor, akinek a neve még ma is fogalom. Felismerései most is aktuálisak, időt állóak. Érdeklődési köre határtalan volt, a festészettől kezdve a repülésen át az anatómiáig minden érdekelte. Az ő titokzatos világából gyűjtött össze a Janus Pannonius Múzeum tizenegy érdekességet.

1. A festészetet minden művészetnél előbbre sorolta. A szobrászatnál tökéletesebb kifejezési formának tartotta. Úgy vélte, hogy a költészet, amely egymást követő szavakból áll, nem képes egyszerre kifejezni mindazt, amit egy festmény nyújthat. A zene korlátja pedig a tünékenysége.
2. Felismerte, hogy az ember arcáról leolvasható a jelleme és pillanatnyi érzései. Számtalan arcmimikai tanulmányt készített: ezek az idősebb férfi arcokat ábrázoló rajzok gyakran inkább groteszknek hatnak.
3. Az Utolsó vacsora című falfestményén az apostolok arckifejezése annyira beszédes, hogy a művészettörténészek a „mozi” elődjeként emlegetik.
4. Leghíresebb műve, a Mona Lisa több szabályos „téglalapra” osztható. A festő több évig készítette a képet, így elképzelhető, hogy a kompozíció megalkotásakor matematikai pontossággal dolgozott.
5. Megkezdett műveit sokszor hagyta befejezetlenül. Ne felejtsük el, hogy a polihisztort annyi minden érdekelte, hogy mindig újabb és újabb vizsgálódásokba fogott.
6. Kortársai gyakran vádolták azzal, hogy kelletlenül fest, vagy felrótták neki, hogy késedelmesen készül el a megbízásaival: „Ha lassúsági versenyre kelnének a festők, bizonyára Leonardo győzne”.
7. Az idős Leonardóra hatással voltak a fiatal Michelangelo sikerei. Leonardo korábban elutasította a túlzottan izmos férfiaktok ábrázolását, mivel azok „dióval teli zsákra” emlékeztették. Az ifjú művész sikereit látva azonban szakított addigi nézeteivel, és a férfitestről készült tanulmányain különös figyelmet fordított a vállak és lábak izomzatának kidolgozására.
8. Véleménye szerint az egyes szervekhez meghatározott érzelmek kapcsolódnak. A sírásról azt vallotta, hogy a könnyek egyenesen a szívből jönnek, és hitt abban, hogy a megtermékenyítéshez a spermán kívül szellemi erő is szükséges, amely a lélekből származik.
9. Leonardo nemcsak úgy hébe-hóba boncolt, hanem legalább ötven éven keresztül, szinte naponta foglalkozott anatómiai tanulmányokkal. Több mint 200 anatómiai fóliót (kétrét hajtott ív papírt) hagyott hátra, amelyeknek általában mindkét oldalán találhatók rajzok.
10. A legtökéletesebb formának a kört, illetve a gömböt tekintette. Úgy tapasztalta, ez az a forma, ami mindenütt jelen van. Anatómiai kutatásai során észrevette, hogy az anyaméh gömb alakú, és az emberi koponyáról is megfigyelte, hogy az is kör, illetve gömbformán alapul.
11. Jegyzeteit tükörírással írta, amelyeket így csak tükörből lehet elolvasni. Azóta a bal kezes tükörírást „Leonardo kézírásnak” hívják. Sőt a legenda szerint képes volt az egyik kezével írni, a másik kezével pedig rajzolni egy időben.

„Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállítás a Janus Pannonius Múzeum két helyszínén, a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.) és a Martyn Múzeumban (Pécs, Káptalan u. 4.) látogatható 2014. szeptember 30-ig, a hét minden napján 10-től 18 óráig.