December 3-án veszi kezdetét a Budapest Debut Film Forum (BDFF). A négynapos eseménysorozat célja, hogy az elsőfilmes rendezők és producerek bemutathassák projektjeiket, és tapasztalatokat cserélhessenek az európai, elsősorban a visegrádi régióból érkező kollégáikkal. A BDFF helyszíne a JCC Budapest – Bálint Ház lesz.
2015. december 4-én kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője 2015” cím nyertesét.
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.
„Jó bort csak kifogástalan minőségű szőlőből lehet készíteni. A pince kulcsa maga a metszőolló. Küldetésünk a neszmélyi borok világhírnevének visszaszerzése és a kulturált borfogyasztás hirdetése.”
Szöllősi Mihály hat év után ismét a jelöltek közé került. Mezőtúron született, nagyszüleinek középparaszti gazdasága volt, így a mezőgazdasághoz, kertészethez való kötődése megalapozott volt. Növényvédelmi mérnökként kezdett dolgozni, munkája része volt a Sárisápi Termelőszövetkezet szőlészet-borászat ágazatának irányítása is. 37 évesen kezdett el saját bort készíteni pusztán kedvtelésből, majd a sikereken felbuzdulva, 13 év múlva megvásárolta családjával a neszmélyi Gróf Zichy Miklós által épített pincét és elindították a családi vállalkozást. A siker azóta is töretlen: ma már 35 hektáron termelnek kiváló borokat, melyek nemzetközi szinten is eredményesen szerepelnek. Mihály rendkívül büszke családjára: lányára és fiára, akik nagyban hozzájárulnak a borászat sikereihez, 5 unokájára, akik már kisgyerekként is elismerően nyalogatták nagypapájuk borait és nem utolsó sorban feleségére, Ágira, aki mindig kiállt férje döntései mellett, mindenben segítette őt.
A Szöllősi Pincészet legkiemelkedőbb bora az Olaszrizling, mely a borvidék zászlósbora. Emellett mindegyik, a borvidékre jellemző fontosabb fehérbor megtalálható a repertoárban: Irsai Olivér, Királyleányka, Chardonnay, Sauvignon blanc, Cserszegi fűszeres, Szürkebarát, Tramini, Zenit. Szöllősi Mihály nagyon büszke arra, hogy az országban azon boros gazdák között volt, akik először próbálkoztak a Chardonnay és Sauvignon blanc fajták házasításával és 12 hónapos fahordós érlelésével. Törekvéseinek, kitartásának meg is van az eredménye, hiszen számtalan díjat zsebelhetett már be a család: nemzetközi borversenyeken szerzett érmek, több ízben a „Magyar Tudományos Akadémia bora” cím elnyerése, TOP 100 Legjobb Magyar Bor második helyezettje.
„Mindmáig a legbüszkébb az Év Pincészete 2009 díjra vagyok, mert bő egy évtized kitartó munkáját ismerte el akkor vele a szakma. Nagyon fontos mérföldkő volt a pincészetünk életében, bekerültünk a magasan jegyzett hazai borászatok közé.”
Ha az ember felteszi azt a kérdést egy borásznak, hogy melyik a kedvenc saját bora, akkor ne csodálkozzon, ha kissé megvető pillantások közepette kap választ.
„Ez körülbelül olyan nehéz kérdés, hogy egy apa melyik gyermekét szereti a legjobban. Mindegyiket másért szeretem. A Sauvignon blanc-t azért, mert iszonyatosan nehéz jól elkészíteni, és mi mégis rendre kiváló eredményeket érünk el vele. A Magnus Cuvée-t azért, mert itthon talán elsőként házasítottam a Sauvignont és a Chardonnayt. A Rosét azért, mert azt egyszerűen nem lehet nem szeretni. A Melegeshegyet pedig mert az Olaszrizling a szívem csücske...”
A korabeli nemesi címerrel beépített téglák, a 65 méter hosszú boltíves pince, a kupolájában kialakított bormúzeum, a Magyarországi Borrendek és a „Zsigmond Király” Borlovagrend zászlósborainak múzeuma, a régi hordókból készített „kóstolószentély” még inkább historikus hangulatúvá teszik a Szöllősi Pincészetet.
„Szerencsés vagyok, mert a pincémet a Zichy grófok építették téglából még 1830-ban. Ebben a pincében az 1848-as szabadságharc honvédjei is kóstoltak bort, ami nem mindennapi érzés annak, aki bejön ebbe a pincébe. A bormúzeumunkba egy felejthetetlen kóstolóra invitálunk mindenkit, ahol megízlelhetik akár az összes rendelkezésre álló fajtánkat. Ha már kellően összemelegedtünk és jó a hangulat, sorra kerülhetnek akár még a ritka muzeális tételeink is… Ezek után pedig házias ételeket tálalnánk, melyeket saját kemencénkben is elkészíthetünk, vagy bográcsozhatunk. Messze földön híres a gulyáslevesem, a birka-, és a marhalábszár pörköltem.”