Folytatódik a pécsi Pro Pannonia Kiadói alapítvány által három éve kezdeményezett program, melynek célja Pécs különleges értéket képviselő, múlt századi művészei, a Bauhaus pécsi mesterei munkásságának, a velük kapcsolatos új kutatási eredményeknek a hazai és a külföldi szakmai közvéleménnyel való megismertetése, jelentőségük és időszerűségük bemutatása a szélesebb közönség számára.

A Bauhaus pécsi mestereit bemutató sorozat keretében már több kétnyelvű kötetet jelentetett meg a kiadó, a neves szerzők Weininger Andor, Forbát Alfréd, Breuer Marcel munkásságát dolgozták fel, a könyveket Pécsett és Budapesten mutatták be. A program során emellett egyetemi hallgatók számára multimédiás alkotótábort szerveztek „Bauhaus reflexiók” címmel.

A program folytatásaként a közeljövőben Molnár Farkas kerül a középpontba. Munkássága különleges értéket képviselő pécsi kulturális örökség és hagyomány megtestesítője, része annak a folyamatnak, melynek eredményeként Pécsett született, iskolázott, elszármazott művészek a 20. században európai és világjelentőségű, a művészi megújulást szolgáló nemzetközi áramlat meghatározó személyiségeivé váltak. Kulturális örökségünk valós értékelése és átértelmezése elképzelhetetlen nélkülük, akiknek teljesítményei már születésük idején nemzetközi kontextusba helyeződtek. Megismerésük elősegítheti, hogy Pécs még közelebb kerüljön Európához.

Molnár Farkas is erőteljesen kötődik Pécshez: 1897-ben itt született, 1907-1915 között a Cisztercita Gimnáziumban diákoskodott, itt érettségizett, 1920-ban festőként a pécsi aktivista folyóirat, a Krónika szerkesztősége melletti műteremben dolgozott Stefán Henrikkel együtt, publikált is a lapban, ugyanebben az évben részt vett a sok, később jelentős pályát befutó művészt útjára indító Pécsi Művészkör megalapításában. 1921-től a Bauhausban képezte magát, amelyet követően kibontakozott európai horizontú és jelentőségű tevékenysége.

Munkásságának megismerése, amely ugyan mindenekelőtt Német- és Magyarországgal kötődik össze, de sokkal szélesebb körű, európai dimenziójú, elősegítheti annak tudatosulását, hogy Pécs a múltban is jelentős művészi kezdeményezéseknek adott otthont, az értékteremtés városa volt.

A Molnár Farkashoz kötődő projekt két pillérre alapul: a szakemberek egyrészt konferencia keretében értékelik Molnár Farkas sokoldalú munkásságát, valamint a neves építészről kétnyelvű (magyar, angol) könyv készül, amely 2010 tavaszán jelenik meg.

A konferencián elhangzó előadások:

• Bajkay Éva: Az ismeretlen festő, a legújabb aukciók sztárja
• Várkonyi György: Az 1923-as rézkarcok a Bauhaus fordulat jegyében
• Annemarie Jaeggi: Molnár és társai Gropius építészirodájában, Weimarban
• Bakos Katalin: Molnár, a tervező grafikus
• Rosch Gábor: Molnár fennmaradt budapesti épületeinek prezentációja
• Cs. Plank Ibolya: Épület és enteriőr fotók a Magyar Építészeti Múzeum Gyűjteményéből