A 100 éve született Darvas Ivánra és Makk Károlyra emlékeznek az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon első közös filmjük, az 1954-ben bemutatott Liliomfi felújítottváltozatának kópia premierjével. A Szigligeti Ede művéből született adaptáció máig a magyar filmtörténet egyik legszínesebb legkönnyedebb vígjátékának számít, amit több mint 6,5 millióan néztek meg a hazai mozikban és bő 70 év után sem vesztett semmit a népszerűségéből.
2010. október 19-én 18 órakor Sinkó István festőművész, művészeti író nyitja meg Fürjesi Csaba festőművész kiállítását a Symbol Art Galériában.
„A színérzék, a kolorizmus a festői képességek szempontjából ugyanúgy categoricus imperativus, mint a zenében az abszolút hallás. Fürjesi Csaba festészetének egyik elsősorban kiemelésre érdemes erénye – amely már korai képeinek mindegyikén megjelenik – a proportio, a ritmus, a kontraszt jó érzékű megválasztása és ezt felhasználva egy személyes hangú természetpoézishez fogható látványalakítás. A képeken túlnyomórészt a mozgékony és érzelemdús festésmód
öröme uralkodik el. Mindenütt virágzik a variációs hajlam, mintha minden a vágyakozó hangú, kicsit melankolikus alaptémából származna. Mégis olyan képi világ tárul fel, amelyben ismeretlen a hűvös, szürke és szorongó hatást keltő jegy, hiszen – ha nem is mindig a kép egészén, de legalább részleteiben mindig felkerülnek a derűsebb tónusok. További élményforrás rejlik a „fényeffektusok” kezelésében, mely hatására minden kaméleon módjára váltja a színét.
Egy-egy kép vagy képrészlet erejéig az időt felfüggesztve – feladva saját korunk képzőművészeti vívmányait – olyan különös hatást vált ki, mintha elmúlt idők forrásaiból merítene. A német expresszionisták, a francia fauves-ok vagy a nagybányai „neósok” műhelyének sok jellegzetes, egyéni fortélyát csillogtatja meg. Technikai értelemben elsősorban mégiscsak magának a festésnek és a kompozícióépítésnek az öröme hatja át a műveket. Egy óhajtott álomvilágot idéz
fel, amelyet nem lehetne poétikusabb színekkel és formákkal elővarázsolni, mint így.” - Pallag Márta, művészettörténész