2017. december 18. - hétfő

Mezővárosi csomópont város és falu határán

Kinyomtatom...
Helyszín: 
Skanzen
Időpont: 
2010. október 21 - 2011. április 26

Város és falu határán címmel időszaki kiállítás nyílt ma a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A múzeum Felföldi mezőváros tájegységének állandó kiállításai olyan új elemekkel egészültek ki, melyek a 19. századi polgárosodási folyamatokat helyezik fókuszba.

A kiállítási helyszínek a bevándorlók asszimilációs lépéseiről, vásári viseletekről tanúskodnak, színházi életképekről, kocsmatörténeti jelenetekről tudósítanak. A kiállítás megnyitása után idén még másfél hónapig látogatható, mert a Skanzen ettől az évtől kezdve részlegesen télen is nyitva tart.

Város és falu határán

Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke dr. Cseri Miklós főigazgatóval közösen nyitotta meg a Város és falu határán című időszaki kiállítást a szentendrei Skanzenben, mely Felemelő század - Nemzeti romantika és polgári felemelkedés a 19. századi Magyarországon NKA programévadhoz kapcsolódik. A Skanzenben 2006-ban megnyílt, jellemzően bortermeléssel foglalkozó Felföldi mezőváros tájegységben kialakított állandó kiállításkomplexum ugyanis tökéletes helyszíne e polgárosodási folyamat bemutatásának.
A Nemzeti Kulturális Alap által elindított tematikus programévad adta aktualitását annak és lehetőséget arra, hogy a múzeum munkatársai most kiszélesítsék eme állandó kiállítás horizontját. Az 5 helyszínen megfogalmazott kiállítás üzenetei izgalmas részletekkel egészülnek ki, apróbb kiegészítőkkel gazdagodnak nem csak az épületbelsők, hanem a bemutatott életszituációk is. Életmód, foglalkozás, gazdasági változások mélyebb összefüggéseire derül fény azáltal, hogy egy nagyobb történelmi és társadalomtörténeti kontextusba helyezték át a műtárgyakat, leírásokat, a rendelkezésre álló gyűjteményeket.

Társadalmi rétegek találkozási pontja
A városiasodás a reformkori Magyarország egyik jellegzetes folyamata, s ez nem egyik napról a másikra zajlott le. A falvak elvárosiasodásának lenyomatát a mezővárosok hordták magukon, még annak ellenére is, hogy később ezek a városok visszafalusiasodtak. A mezővárosok, nemcsak az árucsere központjai voltak, hanem közösségformáló hatásuk volt, s közvetítő szerepet töltöttek be a városi nemesi és polgári valamint a falusi-paraszti életmód és műveltség között.

Céhes társulatok, vásári hangulatok, kalapok divatja
A szentendrei Skanzenben ezúttal az egykori felföldi mezővárosokat és azok mai arcát egy fotókiállítás mutatja meg. Az archív, fekete-fehér felvételek és képeslapok mellé 1 éve készült színes fotók kerültek, melyek a településformák változását hirdetik. A Magtár épületben helyet kapott vásári tárlat a heti rendszerességgel megtartott piacok törzsvendégeit mutatja be. Kézműves mesterek iparcikkei, boltosok kellékei, céhekből kikerülő remekek tetszelegnek az asztalokon, kontrasztba állítva ezek 20. században is megjelenő formáival, etnokulturális szerepkörük modern megfelelőivel: a lengyel és kínai piacok árudömpingjeivel. A Felföldön az első iparos szervezetek a ruházat és az élelmiszeripar területén jöttek létre. A szolgáltató iparágak térhódítása (asztalos, kőműves, üveges, fazekas, ötvös, lakatos, bádogos stb.) a 18. századtól, a török uralom alól történt felszabadulást követően, az ország újjáépítés időszakában következett be, s a felföldi kézműves központokban a lakosság 15-20 %-a élt iparból.

Egy zsidó kereskedő család életén keresztül nyerünk bepillantást az asszimilációs és integrációs folyamatokba, mely ragyogó példája annak, hogy egy nép beolvadása a többségi társadalomba, sosem egyoldalú folyamat. A kölcsönös alkalmazkodásnak, közeledésnek és egymás elfogadásának mindkét fél részéről érvényesülnie kell ahhoz, hogy ez a folyamat sikerrel járjon, s termékenyítőleg hasson az adott nemzet kulturális, gazdasági és társadalmi életére. A földbirtoklásból, földművelésből, állami szolgálatból és a kézműipar egy részéből ki voltak zárva a felföldi zsidók is, így javarészt szőlő- és borkereskedelemmel, kocsmák, szatócsboltok üzemeltetésével foglalkoztak szoros munkakapcsolatban a keresztény lakossággal. A helyi kereskedelemben kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a vegyes boltok, szatócsboltok, melyek kínálatában édességek, háztartási vegyszerek, gyufa, dohányáru, kötélfélék, kefeáru, alapvető élelmiszerek, rövidáru, italok, vasáru, papírtermékek stb. fedezhetők fel, s mindezek megtalálhatók fedezhetők fel a múzeum mádi zsidó szatócsboltjában.

A lakrész mögötti mádi borozóban berendezett Kocsmatörténeti kiállítás már a társas együttlét egyik színhelye. A minitárlat a kancsó és pohártípusok bemutatása mellett jellegzetes kocsmai szokások kialakulásáról, mint pl. legényavatás számol be.

1914. január 6.-a van, Vízkereszt napja, reggel 8 óra
A gyöngyösi polgárházban nagy a készülődés, ugyanis az egy évre megválasztott „fődékány” házába a Szent Kereszt Társulat vezetőségi tagjait várják reggelire. A szerveződés hátterében az áll, hogy az egyházak s az iskola mellett a különböző un. civil szervezetek, intézmények és céhek, illetve gazdasági egyesületek is szerepet kaptak az integrálódási folyamatokban.

Részleges téli nyitva tartás 2010-től
A Város és falu határán című kiállítás 2010. október 21-től– 2011. április 26-ig látható, s e kiállításon keresztül iktatja be újra működésébe a szabadtéri múzeum a részleges téli nyitva tartást. Így a szentendrei Skanzen két téliesített tájegysége (Felföldi mezőváros és Észak-magyarországi falu) november 1-től december 5-ig, majd pedig rövid szünet után 2011. január 22-től április 1-ig hétvégenként is látogatható.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Luca napi kiállítás az Eventuell Galériában.

plakát

A Young Generation Art Fair 100 művésze, több mint 500 műalkotással várja a Zsilip kortárs központba látogatókat.

Kondratska Olga

Kondratska Olga ukrán festőművész kiállítása nyílt az alkalomhoz illően őszi színekbe öltöztetett Hadik Kávéházban.