Egy tisztességes pápaválasztós film. Majdnem végig. Ugyanis sokan úgy fogják érezni a sztori utolsó csavarja után, hogy mégsem annyira tisztességes ez a film. Ennél konkrétabbat nem lehet mondani anélkül, hogy valamit el ne szpojlerezzünk a történetből.
2010. december 9-én, csütörtökön 19 órakor Aknai Katalin, művészettörténész nyitja meg Tót Endre: before Endre Tot kiállítását az acb Galériában.
©Tót Endre: Angyalföldi naplórajz
A 2009-ben Kossuth-díjjal is elismert Tót Endre már a hetvenes évek óta aktív résztvevője a nemzetközi művészeti életnek. Pályakezdésekor a hatvanas években Magyarországon akkor újdonságnak számító színes kalligráfiákkal és informel festészettel, rajzokkal foglalkozott. Ezeket a kollázsokat, a pop és minimal artos művek követik. 1968-69-ben részt vett a ma már legendássá vált Iparterv kiállításokon. 1970-71-ben szakítva a festészettel a Semmi/Zéró-, Eső- és Öröm-ideák kibontásának szenteli tulajdonképpen egész későbbi munkásságát, ezekkel a munkáival került be a nemzetközi művészetbe. Talán épp ezért ő maga is sokáig elhanyagolta a korai munkáit, melyeken az elemi erejű, spontán érzelmek, gesztusok telítik meg élettel a papírt és a vásznat. Az ebben az időszakban született Fehér képek, a távol-keleti kalligráfia hatását tükröző kalligráfiái és az Angyalföldi naplórajzok lírai és vad szenvedélyes hangulatát a többnyire egy központi motívum köré rendeződő ösztönös mozdulatok adják. Az Angyalföldi naplórajzok 1965 hónapjainak szószerinti naplórajzai, bár volt hogy egy nap több munka is született – a lelkiállapot ritmusát követő improvizációk, figurák nélkül. A lavírozott tusrajzos kalligráfiákból szinte észrevétlen egy-két motívummal kúszik át a sablonmintákkal, egy-egy felirattal, betűlenyomattal is díszített tusrajzokba, melyeknél még megmaradnak a festői, spontán elemek is. Ugyanakkor a sablonok a popos kalapképeiben folytatódnak. Az acb Galéria kiállításán Tót hatvanas évekbeli papír alapú, festett, rajzolt munkáival, néhány kollázsával találkozhatnak.