Tibor Zsolt C.E.Z.Ū.R.A című kiállításán is a rajz jelenkori értelmezése a cél, munkaeszköze az akril és olajfestéktől a ragasztószalagon át a hétköznapi talált tárgyakon keresztül a vetített képekig terjed, de mindenekelőtt a ceruza, mint kitüntetett rajzi eszköz játssza a fő szerepet.

Olyannyira, hogy a játékos, humoros anagrammába rejtett kiállítási cím is többek között ezt tükrözi, az oly jellemző egyéb jelentésrétegek mellett… A ceruza segítségével készíti a kicsiny A4-es -a műszaki tudományok területéről kölcsönzött- milliméterpapír alapú rajzait. Az ezen eszköz belsejében megbúvó grafitrudat használja az egyedi technikájú közvetítőeszközeihez a papír- indigóihoz is. A klasszikus rajzoknál is használt eszköztárral felvértezve indul el és keresi a helyzetet a papíron, avagy a kiállítótér falán, hogy létrehozzon egy „munkát”, amely korántsem a klasszikus, hanem annál inkább a jelen valóságunk mentén építkező észlelés és vizsgálódás eredménye. Folyamatosan építő munkája során, olykor rombol, hogy egy újabb kísérletnek biztosítson helyet. Művészetben a rombolás a dekonstrukció képessége, a fegyelem és az önfegyelem eszköze is lehet. A legenda szerint Courbet az Ornansi temetés műtermi bemutatásánál a következőket mondta „ha kell letörlöm és ugyanígy újrafestem”. A művész ezen döntése az önfegyelmen túl a magabiztos technikai tudásról is árulkodik, amely nem csak az eszközhasználatra terjed ki, hanem a mű feletti szellemi uralmat is mutatja. Tibor Zsolt képes az önreprodukcióra, de fegyelmével lázad is ellene, amely leginkább a rutin –mint az önreprodukció kliséje- elleni fellépésében, lázadásában fedezhető fel. A magabiztos rajztudás birtokában készülő művek részletei a közvetlen papírra, vagy a falra rajzoláson túl, közvetítő - olykor akadályoztató- papír-indigók, sablonok, (vonalzók) mérőeszközök segítségével kerülnek fel. Vonalai, motívumainak részletei időnként túlnyúlnak a hordozó határain, és folytatják képépítő szerepüket a falon. Az így létrejövő konstrukció formailag gyakran igazodik az épület, környezet struktúrájához. Így máskor pedig a mű környezete a formai kötődésen túl a gondolat, a művészeti idea játékos társává válik. Az ezúton létrejövő helyspecifikus művek addig épülnek, míg a kiállítótér részletét vagy akár teljes egészét nem vonják be létezésük felületeként, és egy organikus installációt nem alkotnak. A nagy és kisméretű helyhez kötött, vagy műteremben készült műveinek olvasata során egyaránt használható az egyetemes műértelmezési folyamat, de a többrétegű párhuzamos „történetek” feltárásánál alkalmaznunk kell napjaink kommunikációs nyelvét is, melyet az internetes böngészők világán nevelkedve sajátítottunk el. Munkája ugyanúgy dolgoz fel hétköznapi ikonokat, mint kevésbé ismert már-már elfelejtett motívumokat.

©Tibor Zsolt: Tarts a győztesekkel
13 év óta óta - CSEPPEK.hu.Tibor Zsolt: Tarts a győztesekkel

Tibor Zsolt a kortárs képzőművészet aktuális kérdéseit veti fel, amelyeket a rajz eszközeivel válaszol meg. A VILTIN Galériába ellátogató néző nem csak ezekkel a művekkel találkozhat, de megismerheti ezen unikális, ám szemléletében egyetemes problémákra reflektáló művészetet és válaszait.