Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Hamvazószerdával beléptünk a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjtbe. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ebben az időszakban - március 26-27-én - böjti hétvégét tart. A Skanzen két tájegységében, a Kisalföldön és a Felföldi mezővárosban várja az érdeklődőket változatos programokkal. Ezzel egy időben zajlanak az előkészületek az április 1-jei szezonnyitásra is, amikortól a múzeum már – hétfő kivételével - hétköznapokon is fogadja a látogatókat.
Böjti hétvége a Skanzenben
Ezen a hétvégén, március 26-27-én különböző programokat kínálnak gyermekeknek és felnőtteknek a szentendrei Skanzenben. A böjt jegyében az ásványrárói lakóházban tócsnit sütnek. A reszelt krumpliból készült népi étel a legszegényebb időket idézi, de a leleményességnek köszönhetően különböző feltétekkel gazdagítható. A kézműves foglalkozásokon a farsangi maszkfestést felváltja a papírhintaló és a rongybaba készítése.
A Felföldi mezővárosban az április 26-ig nyitva tartó Város és falu határán című időszaki kiállítás a mezővárosi életbe nyújt betekintést. A mezővárosok története a Kárpát-medence múltjának egyik legizgalmasabb témája, ugyanis a mezőváros közvetítő szerepet töltött be a falusi-paraszti és a szabad királyi városi-nemesi, polgári életmód és műveltség között.
Az Észak-magyarországi falu tájegység interaktív helyszínei is kínálnak programokat. Tárlatvezetés keretében bemutatják, hogyan zajlott az élet Palócföldön. A vezetett séták során elárulják, mit jelent a kabolás kemence, miért visít a malac a Márianosztrai lakóház udvarára lépve, miért üvegfalú az Erdőhorváti módszertani ház, és hogy milyen előnyökkel rendelkezik egy egyszerű barlanglakás.
Március 21-gyel beköszöntött a csillagászati tavasz. Hamvazószerdán beléptünk a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjti időszakba, kezdetét vette a táncos mulatságoktól mentes, csendesebb időszak. A kereszténység legnagyobb ünnepét a Húsvétot megelőző 40 nap a lelki megtisztulás, a magunkba mélyedés, az elcsendesedés időszaka. Az I. világháború előtt még jellemző volt a római katolikus falvakban, hogy a családok hamvazószerdától húsvétvasárnapig egyáltalán nem fogyasztottak zsíros ételeket és húst. Elterjedt böjti ételeknek számított a főtt tészta, a korpás-savanyú leves, illetve az aszalt gyümölcsök. Az étkezési, szórakozási tilalmak mellett a fiatalok körében megjelentek hagyományos játékok, mint például a mancsozás, pilikézés, karikázás. Ez utóbbi azért érdekes, mert a böjt alatt érvényben lévő tánctilalom a karikázóra nem vonatkozott.
Tavaszi szezonnyitás
Bő egy hét múlva az április 1-jei tavaszi szezonnyitástól már hétköznapokon is látogatható a múzeum, s az időjárás-előrejelzés szerint már éppen aktuális is a hosszabb nyitva tartás. A nyitást kollektív tavaszi nagytakarítás előzi meg, amikor kicsinosítják az épületeket, felrázzák az ágyneműt, kisöpörik a házakat, és rendbe teszik a kerteket.
Ebben az évben új tájegység ugyan nem nyílik, viszont már most beharangozzák, hogy május 27-én egy különleges időszaki kiállítás nyílik a vasútról a Felemelő Század programsorozat jegyében. Skanzen Örökség Műhely névvel ellátott, kifejezetten felnőtteknek szóló tanfolyamokat is szerveznek. A naptári év jeles napjaihoz kapcsolódó népszerű fesztiválok sem maradnak el, melyek közül az első április 24-25-én a Húsvéti nagy rendezvény. Május 7-től indul a Szombati Szöszmötölés és a Régimódi Vasárnap programsorozat állandó hétvégi kikapcsolódást és foglalatosságot kínálva a családoknak.