November 12-től elérhető a Disney+ felületén a Marvel Studios egyik legsikeresebb R-kategóriás (vagyis 18+-os besorolású) filmje, a „Deadpool és Rozsomák”.
„A vasút fénykora - A vidék modernizációja” címmel új időszaki kiállítás nyílik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2011. május 27-én. Az interaktív tárlaton a látogatók a kiállítási tárgyak és a hozzájuk kapcsolódó események révén nemcsak a vasút történetét ismerhetik meg, hanem a vasút térhódításának 19-20. századi modernizációs hatását is.
A kiállítás a polgárosodó Magyarország azon vidékeire kalauzolja az érdeklődőket, ahol a vasút meghatározó, arculatformáló, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezővé vált.
A vasút, a vasúti közlekedés a 19. századi modernizáció egyik legfontosabb motorja volt, gazdasági és társadalmi formálóereje rendkívülinek bizonyult. A vasút térhódítása mint áru- és személyszállító jármű a legfontosabb tömegközlekedési eszköz lett a polgárosodó Magyarországon. Az 1890-es években 8000 km helyiérdekű vasút épült az országban. Évente átlagosan 400 kilométer új vasutat adtak át a forgalomnak. A vasútépítések és részvénybejegyzések, a pontos, kényelmes és olykor zsúfolttá vált utazások meghatározó részei lettek a magyar hétköznapoknak.
A kiállításban bemutatkozik a vasút utazóközönsége. A vasúttal történő utazás eleinte ugyanis eseményszámba ment. Akár hivatalos ügyek intézése, akár vásárlás vagy eladás céljából kelt útra az ember, ünnepi ruhát öltött. A vonaton találkozunk diákkal, katonákkal, ingázó munkásokkal és summásokkal. Piacozók és vásározók feszengenek fonott kosaraik mellett, világutazó turisták emelik utazóládáikat a magasba.
Az utazás fontos kellékei mind-mind megtalálhatók lesznek a kiállításban. Diákbérlet, kalapok és bőröndök, esernyők, felöltők és vesszőkosarak kísérik az utazókat; menesztő tábla, kézi jelzőlámpa és szemafor ad utat az élményeknek, Morse-féle távírógép köti össze az állomást a világgal, zsebóra és vasutas falióra tesz tanúbizonyságot arról, hogy egykoron bizony a vasút órájához igazították a falu templomi toronyóráját is.
A vasutaskarszalag és sapka, kupák és érmék, egyenruhák mesélnek arról, hogy a vasút elterjedésével a vasutassá válás – a társadalmi emelkedés színtere volt. A vasutasság előrelépési lehetőséget is jelentett, eleinte a szegényebb, földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező falusi családok férfitagjai és a városi szegények számára. A már kiépült vasútvonalak mentén egyre több család megélhetését biztosította a vasút. Így a szülők gyermekeiket iskoláztatták, hogy aztán a vasútnál szolgáljanak. Egyre többen kaptak állást, és - a MÁV szóhasználata szerint - így jöttek létre a vasutas-települések, ahol a lakosságnak több mint 10%-a volt vasutas.
A kiállítás központi épülete természetesen egyrészt a 2009 óta bejárati épületként funkcionáló mezőhegyesi vasútállomás lesz, másrészt pedig az Észak-magyarországi falu tájegység háromszintes Magtár épülete. A kiállítás rendhagyó módon nem egy-két helyszínre fókuszál, mert ezúttal a látogató a múzeumban közlekedve úton-útfélen belebotlik majd a magyarországi vasutaskultúrát bemutató transzparensekbe, tárgyakba, élménybeszámolókba.
A Vasutas Hétvégén minden a vasútról szól (május 28-29.)
A kiállítás első hétvégéjén a múzeum Vasutas Hétvégét rendez a vonatrajongóknak és a vonat iránt érdeklődő kicsiknek-nagyoknak. Alkalom nyílik vasutasruhát ölteni, így bárki belebújhat a vasutaszubbonyba, s kalappal a fején, oldalán jelvényekkel, kezében pedig menetjelzővel, az élményt fotón örökítheti meg. A kellékeket akár maguk a vendégek is elkészíthetik, hiszen megtanítják őket a tányérsapka, indítótábla, vasutas síp otthoni összeállítására. Ugyanígy a helyszínen készül el az utazó fonott kosár is.
A MÁV Start foglalkoztató játékokkal érkezik a múzeumba , míg a MÁV Nosztalgia egy mozdony makett kiállítást rendez, melyben ritkaságszámba menő, de jó kondícióban lévő mozdonyok járják a terepasztalt. A Vasúti Lámpamúzeum kiállításában még soha nem látott, érdekes darabok kerülnek elő.