A 100 éve született Darvas Ivánra és Makk Károlyra emlékeznek az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon első közös filmjük, az 1954-ben bemutatott Liliomfi felújítottváltozatának kópia premierjével. A Szigligeti Ede művéből született adaptáció máig a magyar filmtörténet egyik legszínesebb legkönnyedebb vígjátékának számít, amit több mint 6,5 millióan néztek meg a hazai mozikban és bő 70 év után sem vesztett semmit a népszerűségéből.
A Faur Zsófi Galéria és a Panel közös kiállítása februárban az állatok köré szerveződött. A művészet történetével egyidősek az állatokat ábrázoló alkotások és az évszázadok folyamán egyre összetettebb jelentéssel ruházták fel őket, a kortárs művészetben is állandó téma.
A kiállításon szereplő művek mindegyike valamilyen módon az állatokhoz kapcsolódik: akár konkrétan, akár egy-egy tulajdonság vagy szokás vizsgálatával átvitt értelemben. Az ember és az állat kapcsolatának többrétű megjelenítése mellett az állat mint forma, illetve ábrázolásának eltérő léptéke számtalan értelmezési lehetőséget vet fel. A kiállításon 11 alkotó különböző megközelítését láthatjuk a témára.
Majoros Áron szobraiban az állati forma válik az ábrázolás tárgyává, míg El-Hassan Róza festményén az állatokhoz társított tulajdonságok vegyülnek moralizáló tartalommal. Hámori Anett nagyméretű tekercsére a malac módjára hizlalt mauritániai asszonyok képe került. Babinszky Csilla finom rajzai óriásivá nagyítják a kis törékeny állatokat. Rizmayer Péter-Hugyecsek Balázs kirakatban látható installációja egy bogár kalandjait mutatják be.
A válogatásban két egészen fiatal alkotó is szerepel, akik tavaly végeztek: Szamarasz Daphné videóján egy kakas szerelmét követhetjük végig egészen az utolsó vacsoráig. Bognár Benedek Szép új világ fotósorozatán a mesterséges emberi környezet és természeti lét összeférhetetlenségének ambivalens kapcsolata kerül középpontba.
A kiállítással egy időben a galéria múzeumpedagógiai programsorozatát is elindít, amiről bővebb információt olvashatnak galéria honlapján: http://www.galeriafaur.hu/ .