Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát, 2014-ben a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendez kiállítást. A művész születésének 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy átfogó életmű-kiállítással idézzük fel munkásságát.
Bálint Endre századunk egyik legtitokzatosabb művésze. A titok egyik magyarázata Bálint sokoldalúságában rejlik. Bálint festő és grafikus volt, de készített objekteket, fotómontázst, kollázst, monotípiát, és írt verset, önélet-rajzot. Ezt az eredeti és változatos életművet utoljára 1984-ben láthattuk a Műcsarnokban. A február 1-től a Magyar Nemzeti Galériában látható tárlaton nemcsak az ismert alkotásokkal, hanem eddig magángyűjteményekben rejtőzködő művekkel is találkozhat a nagyközönség.
Bálint Endre a 20. század második felének egyik legkiválóbb magyar művésze. Életműve egy különleges önéletrajz, egy többrétegű, a valóság – álom – halál világai között változó rendszer, melynek megfejtéséhez át kell küzdeni magunkat a művész sajátos hieroglifa-rendszerén. A megfejtéshez segítséget nyújtanak versei, írásai, hiszen ugyanabból az élményből, belső érzelemvilágból születnek, mint képei. A nagyrészt még publikálatlan versek és a festmények párhuzamba állítása nemcsak érdekes összefüggések felfedezésére ad lehetőséget, hanem közelebb visz az álomábrák, vagyis a „Bálint-kód” megfejtéséhez is.
Bálint Endre emléktöredékekből építkező művészetének megértéséhez a kiállítás a lehető legteljesebb spektrumban kívánja megidézni a festő alakját. A mintegy 350 bemutatásra kerülő festmény, kollázs, monotípia és objekt között számos mű külföldi – főleg párizsi – gyűjteményekből érkezik a kiállításra. A művész alkotói korszakainak áttekintése mellett magyar és külföldi kortársainak (Vajda Lajos, Czóbel Béla, illetve Braque, Chagall, Picasso, Max Ernst) alkotásainak bemutatásával, dokumentumokkal, fotókkal, filmekkel, illetve alkotói korszakai miliőjének (párizsi padlásszobája, vagy a híres Rottenbiller utca 1.) megidézésével.
A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló monográfia készül, eddig soha nem publikált dokumentumok, fotók, életrajzi adatok, emlékezések, és eddig nem reprodukált művek sorával.