2017. december 12. - kedd

Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl

Kinyomtatom...
Helyszín: 
Nemzeti Színház
Időpont: 
2014. november 16. 19:00
Megidézett Kárpátalja plakát

Kárpátalját idézi meg új műsorában a Magyar Állami Népi Együttes.

A magyar színpadi néptáncművészetben először mutatja be a szinte „elfeledett” Kárpátalja néphagyományát új műsorával a Magyar Állami Népi Együttes november 16-án a Nemzeti Színházban. Megidézett Kárpátalja című műsorukkal a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján egymás mellett élő népek sokszínű, tradicionális kultúrájába, hagyományaiba, dalaiba, táncaiba nyerünk betekintést a hágókon innen és túlról.

A Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. A műsor kaput nyit az elfeledett kárpátaljai régióra; felmutatja mindazt, ami e népek hagyományaiban közös, és mindazt, ami nemzeti sajátosság, a hangsúlyt az azonos gyökerekre helyezi, szemléletesen érzékelteti a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. Most, amikor az embertelenség és a háború réme fenyegeti Ukrajnát, még fontosabb megidézni a Kárpát-medencei népek békés egymás mellett élésének évszázados pillanatait a folklór örök nyelvével. A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye. A tükör, amibe jó belenézni.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a premiert beharangozó budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a magyar táncpalettán az elmúlt évtizedekben még nem született kárpátaljai összefoglaló műsor. A Magyar Állami Népi Együttes most ezt a nagy feladatot vállalta fel. A társulat a maga alaposságával kezdett neki a munkának, amely helyszíni gyűjtésekre is kiterjedt. A műsor azt a bartóki célt szolgálja, amelynek fő vonulata a népek testvérisége, a békés egymás mellett élés és a kultúrák kölcsönös egymásra hatása, felvirágoztatása, cél, hogy minden nemzetiség megtalálja saját arcképét ebben a “kárpátaljai családi fotóban”.

Mihályi Gábor, az együttes művészeti vezetője elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt az ungvári főkonzulátus segítségével jutottak el Kárpátaljára és Nyugat-Ukrajnába, és az ott szerzett élmények, tapasztalatok jelentősen felgyorsították az – előbb-utóbb amúgy is biztosan megvalósításra kerülő – produkció megszületésének folyamatát. A hatalmas közönség előtt tartott, óriási sikerű előadások bebizonyították, hogy a folklór közvetítésének az a formája, amely az együttest és a magyar színpadi néptáncokat jellemzi, utat talál a szívekhez. Mihályi Gábor a produkció inspirációs forrásaként említette továbbá, hogy, míg az Erdély, Felvidék és a Magyarország területén élő táncokat és zenéket már “ízzé-porrá” koreografálták, addig Kárpátalja esetében “hiányérzetünk” támad.  A magyar, román, ruszin, zsidó zenéket és táncokat felvonultató produkcióval nem egy élő skanzent, egy mozgó múzeumot kívántak létrehozni az alkotók, hanem azt akarták bizonyítani, hogy ez a hagyomány a mai embert is képes megszólítani.

Egy szűkebb alkotói csoport júniusban gyűjtőúton járt Kárpátalján. Az utazás célja a tudományos anyaggyűjtés mellett az érzelmi és szellemi feltöltődés volt. A Tisza, a hegyek vonulatai, a munkácsi vár, a viski református templom vagy az öt-hatszáz éves ruszin fatemplomok mind nagyban inspirálták az alkotókat, mégis a legfontosabb az ember volt. Az ember, aki énekel, táncol, muzsikál, a természet ritmusában éli az életét, és akinek minden mozdulatában ott rejtőzik a tudás, szavaiban a parasztemberekre jellemző örök bölcsesség.
Az ilyen műfajú előadások esetében nem elégséges „csak” megtanulni a zenéket, a táncokat, megtalálni a legszebb viseleteket, felkutatni a szokásokat, hanem meg kell ismerni az embert, azt a világot, amelyben a hagyomány megteremtődött és létezett – avatott be az előadást megelőző terepmunkába és anyaggyűjtésbe Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Megidézett Kárpátalja előadás rendező-koreográfusa.

A műsor dramaturgiai vonalának fontos részét képezi a szél. A szél, ami emlékeket hoz és visz, elsodor, megtisztít, felzaklat, feldúlja hétköznapjainkat, vihart kavar vagy megnyugvást hoz, felemel vagy a földre szorít. Valamint meghatározó jelentőségű a színen újra és újra megjelenő női alak, az Idéző, aki képes átlépni téren és időn, aki az örök változás, de az örök maradandóság szimbóluma is egyben. Ő az örök nő, az örök anya, az örök pap, aki összekapcsolja az „eget és a földet”.
A kárpátaljai születésű Pál István Szalonna, az együttes zenekarának prímása, a még készülőben lévő produkció zeneszerzője kiemelte, hogy a zeneileg és táncilag is színes és sokfelé ágazó előadás egyetlen egy dologról szó: a kárpátaljai közösség megtartó erejéről és békés együttéléséről.
Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, az összefogás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése. „Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától” – valljuk Pilinszky Jánossal együtt.

A november 16-i premiert követően a Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadást a Hagyományok Házában nézhetik meg az érdeklődők, a produkciót nem csupán Magyarországon, hanem kárpátaljai területeken is be fogják tudni mutatni.
Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Szlama László, Pál Eszter (felvételről), Pál Lajos meghívott művészek. Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán. Az Idéző szerepében: Bakos Gabriella. Zeneszerző: Pál István „Szalonna”.
Zenei szerkesztő: Pál Lajos. Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor. Jelmeztervező: Furik Rita. Díszlettervező: Molnár Zsuzsa.
Rendező-koreográfus, művészeti vezető: Mihályi Gábor
Bemutató: 2014. november 16. vasárnap, 19.00 óra, Nemzeti Színház
További előadások:
2014. november 21. péntek, 19.00 óra, Hagyományok Háza
2014. november 22. szombat, 19.00 óra, Hagyományok Háza
(Hagyományok Háza, 1011 Budapest, Corvin tér 8.)

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Magyaországi bemutató: 2017. december 14.

plakát

Én, te, mi - interaktív színházi tárlatvezetés.

plakát

Premier előtt már december 8-án vetítik a budapesti Pólus Moziban.