Európa újra mozizni megy!” – Tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet, amelyen tavaly 40 ország 700 mozijában több mint 90.000 néző vett részt.

Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes triókoncertje május 10-én.
Ha két vagy három előadó szövetkezik, hogy kamarazenével töltse be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, mindig fontos eseménynek számít. Azonban ha a legkiemelkedőbbek vállalkoznak a közös produkcióra, az semmi máshoz nem fogható. Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes május 10-i triókoncertje a jó értelemben vett maximalizmus híveinek kedvez: a világ legfoglalkoztatottabb magyar szólistái közül három kivételes kvalitású művész ad kamaraestet, nem is akármilyen műsorral.
A néhány éve bemutatkozott trió korelnöke Várjon Dénes zongorista, akinek pályáján kiemelt helyet foglal el a kamarazene. Rendszeresen részt vett Schiff András mesterkurzusain, s ő az egyetlen magyar zongorista Schiff mellett, aki lemezre vette Beethoven mind az öt zongoraversenyét. Pályája három jelentős versenyen, a Magyar Rádió Zongoraversenyén, a Weiner Leó Kamarazenei Versenyen és a zürichi Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyen nyert első díjjal indult.
A nála tizenegy, illetve tizenhét esztendővel fiatalabb Baráti Kristóf és Várdai István karrierje a 2000-es évek elején kezdett meredeken felfelé ívelni. Baráti a brüsszeli Erzsébet Királyné Versenyen harmadik helyezett lett, és a közönségdíjat is elnyerte. 2014-ben megkapta a magyarországi legmagasabb művészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat. Legújabb felvétele a Lady Harmsworth lelke (The Soul of Lady Harmsworth) címet viseli, utalva a hegedűs csodálatos Stradivari hangszerére. Várdai István harmadik helyezett lett a moszkvai Csajkovszkij Versenyen és az egyetlen élő zenész, aki két rangos világversenyen, a Genfi Zenei Versenyen és a 2014-ben megrendezett müncheni ARD Versenyen is győzelmet aratott. A fiatal csellistának nemrég jelent meg az a lemezfelvétele, amelyen Mahler és Schumann több dalának első ízben lemezre játszott átiratai hallhatók. 2013-tól korábbi alma matere, a „csellisták Mekkájának” számító Kronberg Akadémia tanára.
A trió művészei a Bachtrack ranglistáján is előkelő helyen állnak: 2014-ben a hegedűművészek toplistáját Baráti Kristóf vezette, míg Várjon Dénes a világ ötödik legfoglalkoztatottabb zongoristája, Várdai István pedig a második legkelendőbb csellista volt. A Baráti–Várdai–Várjon trió Beethoven Hármasversenyében már közönség elé lépett a Müpa pódiumán 2014-ben, azonban ez lesz az első önálló kamaraestjük a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Koncertjük műsora a 19. század három évtizedébe kalauzolja a hallgatót érzelemgazdag, személyes hangvételű munkákon keresztül. Franz Schubert Esz-dúr triója (D. 897), a Notturno egy évvel a zeneszerző halála előtt, 1827 őszén keletkezett, és transzcendens-misztikus hangvételével a szerző egyik legszemélyesebb tétele. Dvořák 1891-ben a Dumky-trióban (e-moll, op. 90) egy szláv dallamtípus, a dumka képviselőit szedi egy olyan csokorba, amelyből szinte kicsordul az édes fájdalom és az érzéki szépség. Csajkovszkij barátja, Nyikolaj Rubinstein zeneszerző haláláról emlékezik meg az 1881/82 fordulóján keletkezett a-moll trióban (op. 50) – nem csoda, ha ebben a műben is fontos szerepet kap a melankólia és a fájdalmas hangvétel. A műsor egyik különlegessége a különbözőségben rejlik: mindhárom darabnak formabontóan újszerű a szerkezete, hiszen felfüggeszti a romantika klasszikus műstruktúráját, Schubert ehelyett egy-, Dvořák hat-, Csajkovszkij pedig kéttételes művet alkotott.




















